AZ IGAZAK NEM KÉRNEK JUTALMAT
Tíz mondással teremtetett a világ. Mire volt ez jó, hiszen lsten egyetlen mondattal is megteremthette volna? Mire kellett tehát tíz? A tíz mondás arra jó, hogy kihangsúlyozza a világ fontosságát. Így aztán azok a gonoszok, akik tetteikkel elveszejtik a világot, súlyosabb elbírálás alá esnek, míg az igazak, akik fennntartják a világot, nagyobb jutalmat érdemelnek. (Atyák, 5, 1)
Egyébként ha jobban utánaszámolunk, valójában mindössze kilencszer fordul elő, illetve kezdődik a bibliai vers úgy, hogy: "...és mondá az Örökkévaló... " Bölcseink viszont ideszámították a legelső verset is: "Kezdetben teremtette Isten...".
***
Tiferet Iiszráél erre vonatkozóan merészen racionalista magyarázattal szolgál. Míg azok az igék, melyek úgy kezdődnek, hogy: "És mondá az Örökkévaló", parancsoló jellegű kijelentések, a "Kezdetben teremtette..." esetében nem lehetett parancsoló módot alkalmazni, hiszen a világ a semmiből teremtettetett (jes méájin), és nem volt kinek "parancsolni". Ezzel szemben, amikor a világ már "létezett",- használható volt a parancsoló mód.
Jichák Áráme (Ákédát Iichák) a világ teremtését egy tízhúrú hangszerhez hasonlítja. Eszerint ha az egyik húr el is pattan, azért még lehet vele muzsikálni, miként ha egyes rossz emberek el is rontanak valamit, az igazaknak lehetőségük adódik azt jóvátenni, és biztosítani, hogy tovább lehessen "játszani a hangszeren"...
****
Miért említi a Misna előbb a gonoszok büntetését, majd csak azután az igazak jutalmát?
Alkalmasint azért, mert az igazakat nem szükséges jutalommal kecsegtetni, hiszen ők nem a jutalomért jók, hanem ez belőlük fakad. A gonoszok esetében, ha megemlítik előttük, milyen büntetés vár rájuk, talán magukba szállnak (Chászdé Ávot).
"Látta az Örökkévaló, hogy milyen kevés igaz ember van a világon - szól Jochanán rabbi tanítása -, és ezért minden nemzedékben "elültetett" egyet-egyet".
Tőle származik az a mondás is, miszerint a világ még egyetlen cádik érdemében is létezhet, miként az írva van: "És az igaz ember a világ alapja ". (Példab. 10).
Miért jár a gonoszoknak büntetés a világ elveszejtése miatt? A zsidó felfogás azt vallja, hogy a világ fennmaradását az egyensúly biztosíthatja. Mindazok, akik vétkeznek, bűnös életvitelükkel kihívják az isteni Gondviselés haragját és a rossz irányba billentik a "mérleget", ami által a világ a pusztulás felé halad. A cádikok, az igaz emberek, tiszta erkölcsi magatartása, jó cselekedetei viszont a világ fennmaradását segítik elő, billentik a "mérleg" nyelvét a jó irányába, miáltal megmentik a világot a morális pusztulástól.
Egyes vélemények szerint a rosszak azáltal, hogy vétkeznek, "tulajdonképpen mintha öngyilkosok lennének", és aki "elveszejt egy lelket Izraelből, az olyan, mintha az egész világot veszejtette volna el".
"Nem ugyanaz, ha valaki egy olyan alkotást tesz tönkre, ami mögött hosszantartó, nagyszabású munka van - mondja Bartinora -, mintha elrontana valamit, amit éppen hogy megcsináltak."
****
"Az igazak, akik fenntartják a világot."
Reb Wolfhoz, a sztrikovi rebbéhez fordult magyarázatért az egyik haszid.
- A kabbala azt tartja – így a haszid -, hogy 36 igaz ember, haszid van a világon, akik érdemében marad fenn a világ. Ha az egyikük meghal, mindjárt jön helyette egy másik. A kérdés az, hogy eddig hol volt ez az uj cádik? Hiszen nem egyik napról a másikra lett igaz ember. Viszont ha már előzőleg is igaz ember volt, akkor nem csak harminchatan voltak...
- Sajnos - adta meg magyarázatát a rebbe -, a mai cádikok is olyanok, mint nemzedékünk más tagjai, vagyis nem olyanok, mint az egykoriak voltak. A generációk egyre lejjebb süllyednek, züllenek, s velük együtt a cádikok is. Így ha egy cádik a 36-ok közül elhagyja ezt az árnyékvilágot, s helyébe lép egy másik, az már messze nem olyan, mint a régiek voltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése