A BENJÁMIN ÓVODA "NEM KIMONDOTTAN" VALLÁSOS
Nemrégiben a Bzsh által fenntartott, fémjelzett és piározott Benjámin óvoda, "bemutatkozott" a mazsihisz honlap hasábjain. Igazgatója, Rádainé, Somos Éva, elmondja, hogy az óvoda a rendszerváltás után alakult és ma kb 100 gyerek nevekedik benne, ami a maximális létszám. Hogy zsidók-e, arról hallgat és az óvoda zsidó jellegéről is csak annyit mond, hogy
A kedves de semmitmondó bla-bla után az interjuvoló Paszternák Tamás nem tudja nem feltenni a következő kardinális kérdést (ne felejtsük, hogy egy zsidó óvodáról van szó):
" Mennyire hangsúlyos a zsidó nevelés az intézményben, milyen formában találkoznak a kicsik a vallási élettel?"
Erre jön az igazgató hölgy válasza, amely azongya hogy
"A zsidó óvoda legkiemelkedőbb sajátossága az ünnepek megtartása. Feltétlen célunk, hogy a gyerekek megszeressék, s ezáltal tanulják meg az ünnepek lényegét és gyakorolják azokat. A szülők „nevelése" érdekében is célszerű az ünnepekre való készülődést együtt végezni. Egyes ünnepeket csoportokon belül, másokat óvodai szinten tartunk meg. Közösen ismerkednek meg az ünnep eszközeivel, szimbólumaival, és készítik is el azokat, például Szukkotra sátrat, Purimra álarcokat, Chanukára chanukiát, Pészach előtt takarítsanak ki. Együtt tanulják meg az ünnepekhez tartozó meséket, dalokat, táncokat.
Minden héten köszöntjük a Szombatot, ünnepi kalácsot gyúrunk, kitakarítjuk a csoportszobákat, majd tanzsinagógában az egész óvoda apraja és nagyja együtt köszönti az ünnepet, a szertartásnak ez a része héber nyelven folyik, rabbi(?) irányításával. Az ünnepléssel tehát egyrészt megérzik, másrészt megtanulják a gyerekek a zsidó ünnepek jelentését és az ünneplés módját. Átélik az összetartozás érzését, amely minden zsidó ünnep közös jellemzője- - -"
További kérdés:
"Milyen kapcsolatot ápolnak a zsidó iskolákkal, intézményekkel, hitközségekkel?"
És a válasz nem késik:
"Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatói( ajvéj) rendszeresen járnak óvodánkba hospitálni, s ezáltal ismerkednek az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaival. (És a gyerekek – velük. Tehát egykor a rosszemlékü csaló gój is járhatott ott, az aki rabbi akart lenni és most bősz jezsuita).
*
Nincs értelme innen tovább idézni, mert csupán további blablát kapunk. A "legkiemelkedőbb sajátoság" az ünnepek megtartása; hétköznap nem vagyunk zsidók. És az ünnepek között is főleg Hanuka és Purim , meg egy kis Peszách, ami nem más mint nagytakaritás. Ros Hásánáról és Jom Kippurról nincs szó. Ez kb annyira és úgy zsidó, mint a Füszeres néni, aki azt irja bloggján hogy ő szombaton kóser háztartást vezet. (Egyébként állitólag "kóser" szakácskönyvet adott ki).
Hogy ez mennyire zsidó tartalmu, azt az igazgatónő tudja a legjobban. Tény hogy ő maga, gyerekét, a Chábád óvodába küldte, amiért tisztelet és becsület neki.
A teljes igazat Benjámin a honlapján mondják el.
Idézünk:
"Az óvoda nem kifejezetten vallásos. Tekintve azonban, hogy a zsidó hagyományok és életmód szorosan összefügg a vallási, tradicionális szokásokkal, a gyerekek megismerkednek a biblia egyes elemeivel. Az egyes ünnepek alkalmával megtanulják a dalokat, táncokat, amelyeket a zsidóság hagyományosan ilyenkor énekelni szokott. Hallgatnak meséket, történeteket és megtanulnak egy-egy héber nyelvi kifejezést is."
* * *
Jól értesült pesti forrásaim szerint az egész humbug, mert
1) Nincs "rabbikar" amely beleegyezne.
2) Ha lenne – nem kellene "országos"
3) Igy sem kell – sosem kellett, meg itt van a v. aki már ikonná nemesült és ezért tilos Uj Életi cikkeiben a hibákat kijavitani (belső forrás, név nélkül), egyébként a v. ezt soha nem kérte.
De, mint mondottuk, az egész egy "repülő holló", עורבא פרח
és nem más, a két "nagy" szórakozik velünk a májusi választás előjátékaként.
* * *
HA KÓSER VOLT – MIÉRT SZÉGYELIK?
A Mazsihisz, illetve a Zsidó (Szeretet)Kórház, nagy cedóke illet schnorr cécót rendezett a Hilton báltermében, 360 celeb részvételével (gábek, "rabbik", elnökök, stb). Állitólag kóser volt, állitólag két másgiách is volt ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése