IGÉNY VAN MAGYARAORSZÁGON"
A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.
|
|
Kovács András szociológus azzal árnyalta a képet, hogy a hazai lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. "Erre a csoportra erősen jellemző a xenofóbia, illetve a normavesztés tapasztalata. Ők úgy gondolják, nem érvényesülnek a társadalomban az erkölcsi normák, nincs szolidaritás, és az emberekkel igazságtalanságok sora történik" - fogalmazott.
A felmérés szerint a Jobbik-MIÉP táborának 56, a Fideszének 25, az MSZP-ének pedig 21 százalékát jellemzi ez az attitűd. Érdekes adalék, hogy a felmérés szerint a politikai antiszemiták csupán ideológia és nem személyes ellenszenvet táplálnak a zsidók iránt.
A Közép-Európai Egyetemen rendezett konferencián nem csupán ez az egy ellentmondás fogalmazódott meg. Szabados Krisztián, a szervező Political Capital ügyvezető igazgatója megjegyezte: noha a kormányzati politika mentes a nyílt és a burkolt antiszemitizmustól is, a kormányközelinek vélt médiáról ugyanez már nem mondható el. Antiszemitizmusra pedig komoly társadalmi igény van Magyarországon, ennek csúcsa mérésük szerint 2006-ban volt. Szabados ezzel cáfolta azt az elterjedt vélekedést, miszerint a szélsőséges érzelmeket a világgazdasági válság hozta volna a felszínre.
De miért van szükségünk összeesküvés-elméletekre? Ezzel a címmel tartott előadást Krekó Péter szociálpszichológus, ismertetve a Medián tavalyi felmérését: a magyarok 70 százaléka hiszi azt, hogy a sajtóból nem ismerhető meg az igazság, illetve felük gondolja azt, hogy titkos összeesküvések határozzák meg a gazdasági folyamatokat. Mire jó az elmélet? "Az összeesküvés-elméletek csökkentik a szorongást, hiszen ismerős ellenségekkel népesítik be a világot. Könnyebb elviselni, ha tudjuk, kitől kell félni. De magyarázatot adnak arra is, miért történnek természeti katasztrófák, terrortámadások, gazdasági válságok.
Pszichológiailag kényelmes magyarázatot adnak bonyolult jelenségekre." Az aktuálpolitikára áttérve Krekó emlékeztetett a Jobbik politikusainak közelmúltbeli nyilatkozataira, alátámasztandó, hogy a szélsőséges párt által cigánybűnözésnek nevezett jelenségnek is a zsidó befolyás az oka. Ráadásul a parlamenti létezés nehézségeivel küzdő Jobbiknak egyre nagyobb szüksége van ilyen teóriákra - vélte a szakember.
A holokauszt történetének oktatása számtalan buktatót hordozhat magában - erre már Kovács Mónika pszichológus hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott: a traumatikus esemény oktatása bűntudat kialakulásához vezethet, ami sokszor az áldozatok iránti ellenszenvet vált ki. Magyarországon ugyanakkor privát közegben alig-alig beszélünk a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak "történetéről", illetve az eseményekről - azaz nem emlékezünk -, de abban a többség egyetért, hogy ezeket a dolgokat a "múlttal együtt le kéne már zárni." Akik viszont beszélnek a holokausztról, azok épp a holokauszttagadók.
"A KÁDÁR KORSZAKBAN IS"
Joggal vetődik fel: kell-e, lehet-e beszélni az antiszemita összeesküvés-elméletek képviselőivel. Karsai László - aki Ungváry Krisztiánnal együtt a kuruc.info-n részt vett egy holokauszt-vitában - úgy vélte, kell a diskurzus, mert "ha csak néhány neonáci fiatal gondolkodik el a tényeken, akkor az erőfeszítés már nem volt hiábavaló." Igaz, ismerősei közül a történésszel ebben sokan nem értettek egyet, a teremben az egyik hallgató meg is jegyezte: az antiszemitizmus érzelmi hozzáállás, ellene érveket felhozni olyan, mint amikor a hitet cáfolná meg valaki.
Nagy Gergely Miklós / Népszava
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése