2010. november 13., szombat

MAGYAR "ZSIDÓ" VALÓSÁG

 

SZALLACH SÁBÁTI NEM JEMENITA

 
- ÉS A "FRANKEL" NEM   MOZI. . .

 

  A HÉTEN (SZERDÁN) MUTATJÁK BE BUDAPESTEN, a budai "FRANKEL" zsinagógában, Efrájim Kison (a magyaroknak Hoffmann-Hont- Kishont) Ferenc ősrégi klasszikus filmjét, a Szallah Sabatit. Ez egy új olé (bevándorló) családot mutat be az ötvenes évek elejéről és a filmen keresztül az akkori befogadási (klita) problémákat, amikor  a 600 ezres létszámu új zsidó állam 1-2 év alatt lakosságának többszörösét fogadta be – sikeresen.

 

(Összehasonlitásul ajánljuk a rendszerváltás utáni magyar kisérletet, melyben a tiz milliós Magyarország próbált 20 ezer (húszezer) romániai magyar menekültet befogadni, enyhén szólva nagyon mérsékelt sikerrel).

 

    A bemutató piár szövege több őstévedést tartalmaz, slendrián, a lényeget elsikkasztó és igy nagy kárt okoz Kisonnak és filmjének. A legjelentősebb  tévedés: a főhős, a családfő Szallach jemenizálása.  Kison személyesen ismerte filmje, majd szindarabja hősét, akivel együtt volt a bevándorló központban, a Haifa melletti Sáár Aliján ("az allija kapuja). Ez nem jemenita, hanem marokkói volt (ez nem mindegy, kedves báldóver, aki a piár szöveget irta balkézről) és Kison erről a többszázezres marokkói allijáról mondott lesujtó véleményt filmjében. Mig a jemenita szorgalmas munkásemberek voltak, akik semmi fizikai munkától nem riadtak vissza – addig a marokkóiak – mint egy volt francia gyarmat fiai – hozzá voltak szokva a francia törvényekhez, amely szerint egy ötgyerekes családfőnek már nem kellett az ujját sem mozditania, mert az állami támogatásból meg tudott élni.

 

Ezt panaszolja  a sokgyerekes Szállách is a filmben, amikor kockázik az "askenáz" Zilbersteinnel akitől mindig nyer egy kis pénzt.

 

    Nem tudjuk kinek jó ezt a filmet most Pesten bemutatni, nem tudjuk nem ad majd  a film lovat  az antiszemita,  Izrael-ellenes hangulatkeltés alá.

 

     Azt még kevésbé értjük, miért irigyelte meg a Frankel budai zsinagóga a Dohány kétes szerepét a szin(ház)játszás terén, amely egy zsidó templomból szinházat és most  mozit – csinál? Nincs elég terem Budapesten ahol egy filmet be lehet mutatni, vagy ahol énekesnők "tudományukat" bemutathatják? Ha igy folytatják, lesz még hastánc is az frigyszekrény előtt és az orgona alatt?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése