Hatvanöt évig a nevét sem volt szabad emliteni az itteni zsidó lapokban – mondja nekem kesernyésen egy pesti zsidó ászkán, aki tudja mit beszél.
Szavaiban válasz volt arra amit bátorkodtam megemliteni: a megujult zsidó "fesztivált"; a kitért (mesümed) költö körüli haláltáncot, amely két hét leforgása alatt két mákvirágot termett: a hivatalos zsidó lapban egy "rabbi" nevezi "mártirhalált halt költönk"nek Radnóti Miklóst, aki sok évvel a Holokauszt előtt katolizált "meggyőződésből" és a bori haláltáborban fehér karszallagot viselt, demonstrálván, hogy ő nem azonos. Ezt Gárdos Károly (Káriél Gárdos –Dos) a neves izraeli karrikatura-müvész mint szemtanu tanusitotta annak idején egy oldalas cikkben a Máárivban).
Ezzel majdnem egyidőben a Szombat cimű zsidó (?)lapban egy zsidó származásu literátor zeng dicshimnuszt a renegát költőről, aki Károli bibliáját vitte magával Borba
A cikk irója szót sem érdemel (ámbár kijár neki egy Mázál Tov mert nemrég nősült és sokak meglepetésére elvett egy rendes zsidó lányt – ez egy külön sztori), de a jelenség, hogy a témához közel járjak, "megér egy misét".
A magyarországi maradék zsidóság haláltáncában már nem elég a vegyesházasság, a zsidótlan nevelés, a korrupt vezetés és a totális öngyilkossággal járó és fölérő asszimiláció és identitás vesztés. Mindezt siettetendő most már hajbókolni kell a mesümed előtt és példaként állitani azt aki "meggyőződésből" lesz hitehagyott: ime, ez van, ezt kell szeretni és tisztelni.
Minden korban, minden helyzetben, az inkivizició árnyékában, az ausvitzi kéményekkel a hátuk mögött – az üldözött zsidók megvetették és kivetették magukból a mesümedokat, a hitehagyott, gyenge jellemü embereket – akik a kényszer, a kinzás hatására inogtak meg – nem "meggyőződésből".
Ma dicshimuszt zengünk nekik? Ők a követendő példa?
Mi nem hordtunk és nem hordunk fehér karszallagot és nem tagadjuk meg zsidóságunkat egy percre sem. Ez a különbség köztünk és a mesümed Radnóti, valamint kései "zsidó" hivei között. Lehet ő magyar költő, az is volt, miután zsidóságának hátat forditott. Stilusosan, a magyar keret gyilkolta meg őt is, akárcsak a sárga karszallagosokat, ámbár szerinte "magyarul gyilkos nem beszélhet", ahogy ezt a literátor a szájába adja.
Pedig beszélt és beszél a gyilkos ma is magyarul. Ne adj Isten hogy a széplélek literátor és a buta "rabbi" közelebbről megismerkedjenek vele...
Jó reggelt! Amikor elolvastam ezt az új bejegyzést, elkezdtem feszengeni és ennek nem örülök. Radnóti verseit olvastam és egész jók. Persze, Adyhoz hasonlóan ő is írt rosszakat. Azt is felfogom és valamelyest át is érzem, hogy miért ír így róla. Lehet-e tudni, hogy meggyőződésből tette-e vagy sem? Mennyire lehetünk ilyen távlatból biztosak ebben? Vajon tényleg így történt? A múlt egy idő után sokkal nemesebbé válik mint amilyen volt, így túl is lehet értékelni valaki tetteit. Bocsásson meg ha illetlennek látszom, de olyan hiányérzetem van az írásával kapcsolatban. Ha nem akart zsidó lenni, akkor ne legyen az - legalábbis őszerinte.
VálaszTörlés