ISTEN 5 "BIRTOKA" ÉS 4 VILÁGA
Öt "birtokot" szerzett magának az Örökkévaló az ő világában. Ezek pedig az ő »szerményei«: A Tóra, az ég és a föld, Ábrahám ősapánk, Izrael [ezalatt a zsidó nép értendő] és a Szentély. " (Atyák, 6, 10).
Az Atyák bölcs tanításai - melyeknek itt Isten segítségével a végére értünk - a vége felé filozofikus hangot ütnek meg, ezért az utolsó Misnák speciális magyarázatra szorulnak.
Mindjárt az elején felmerül a kérdés, mit jelent a "birtok" vagy a "szerzemény" fogalma itt, amikor az egész világ úgyis az Örökkévaló műve? És vajon miért említtetik a Tóra az ég és föld előtt (mely köztudottan a teremtés kezdete), és miért Ábrahám, miért nem Izsák vagy Jákob, netán Mózes?
A Midrás Smuél szerint a "szerzemény" arra utal, hogy bár az Örökkévalóé minden, hiszen ő teremtette őket, mégis ez az öt dolog az, ami számára a legbecsesebb.
****
A Tóra elsőbbsége érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, amit Eliezér, Joszi, a galileai fia mondott: "974 nemzedéknyivel a világ teremtése előtt a Tóra már ott volt készen, megírva az Örökkévaló ölében, és dicsőítő éneket mondott a szolgálattevő angyalokkal együtt." (Rabbi Nátán Ávotja, 31) Ez a lírai hangvételű midrási tétel: "Az Örökkévaló az út kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen"(Példab. 8, 22) bibliai versből van levezetve.
Ábrahám ősapánk prioritása onnan ered, hogy egyrészt a Midrás szerint ő volt az, aki miatt, illetve akinek érdekében a világ megteremtetett (Brésit Rábbá, 12), másrészt ő volt a monoteizmus atyja.
Jákob, a harmadik ősapa végeredményben Izrael reinkarnációja, így ő is a legfontosabb "birtok" között szerepel.
A Szentély, az utolsó "szerzemény", fontossága nem szorul magyarázatra. A Midrás (Mechilta) szerint ez azért oly kedves az Örökkévaló előtt, és maradt meg szent mivolta még pusztulása után is, mert amíg a világot a Teremtő egy kézzel alkotta meg, addig a Bét Hámikdást, a Szentélyt, mindkét kezével. Emunát Smuél kommentárja szerint ez azt jelenti, hogy az egy kézzel teremtett világ a természet törvényeinek van alávetve, míg a Szentélyben történtek természetfeletti csodák (Kháti).
****
Egy másik kommentátor magát a "birtok" fogalmát feszegeti, hiszen kitől "vette meg", amikor minden az övé?
Erre mondja a Misna, hogy ez az az öt birtok, amit az Örökkévaló "az ő világában" szerzett. Vagyis az ő világa által, vagyis azáltal, hogy megteremtette a világot, mert ha nincs világ, nincs ég és föld, nincs Ábrahám, se Izrael - nincs semmi (Mágén Ávot).
****
Sámson Ráfáel Hirsch rabbi, a német neo-ortodoxia vezetője, közös nevezőt talált. Eszerint: a Teremtő akarata, hogy teremtményei megtartsák törvényeit. Ennek alapja a Tóra, melyben az isteni akarat jut kifejezésre. A Tóra megtartásának előfeltétele az ég és a föld léte, a világ fennállása, melyben az emberek élni tudnak. Az isteni terv első letéteményese Ábrahám volt, s az első, aki felismerte és terjesztette az egyistenhitet. Még ennél is fontosabb eszköz volt a Tóra terjesztésében a zsidó nép, Izrael, melynek puszta léte is kifejezte a Tóra igazát, mióta csak Mózes lehozta azt a Sínáj hegyéről. Végül az a központ, ahonnan a Tóra szellemisége szétáramlik - az a Szentély Jeruzsálemben.
****
Az utolsó Misna azt közli, hogy: "Mindazt, amit az Örökkévaló az ő világában teremtett és alkotott - a saját dicsőségére teremtette, mint az írva van". "Mindent, ami a nevemet viseli, dicsőségemre teremtettem, alkottam és csináltam". (Jesája 43, 7.)
Ez tulajdonképpen kiegészítés az előző Misnához. Nemcsak az említett öt "szerzemény", hanem az egész világegyetem Isten dicsőségét zengi és szolgál bizonyítékként nagyságára és fensőségére.
Az idézett vers mind a négy - a kabbala által említett és feltérképezett - világot felöleli, nevezetesen a teljesen szellemi (ácilut enamation) világát, a teremtés, az alkotás és a cselekvés világát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése