MAGYAR ZSIDÓ VALÓSÁG

KÖZELEG A SZABADSÁG ÜNNEPE (1)

 

PESZÁCH: VOGULOK ÉS JÉZUS A MAZSIHISZBEN

 

    Lassan-lassan konszolidálódunk – mondja az üv-ig Bigyónak. Szóltunk Andikának, vegye már le azt az idegesitően Komor – Ócyzt (levette) és tegyen valami ünnepit, peszáchra, hogy ne szoruljanak a rabbik megint a lubavitsiakra, vagy ami még rosszabb – a Naftalinra.

    Andika, természeténél fogva szót fogad, fel is tette PESZÁCH-ot, csupa nagy betüvel, mint a Nemecsek és ott aztán mindent megtudunk, nálunk nincsenek titkok. Mikor árulják a maceszt és hol (majdnem mindenütt reggel 9 – 12 között) ami azt jelzi hogy mindenki nyugdijas, senki nem dolgozik. Ha igen – küldje a nagymamáját. Kivételt csak a Sip utca képez, ahol du. 3-ig és a Hegedüs Gyula, ahol fél négyig van nyitva

 

És még mi? Nem szabad az áldozat csontját törni, mert "A csonttörési tilalom az állat feltámadásának képzetével függ össze. Vagy bajelhárító, ha az áldozat csontjait nem törik el, az áldozót sem éri baj. E tilalmat ismerték a keresztény mongolok és vogulok is. A Holt-tenger parti barlangokban nagy számmal találtak fazekakat és korsókat, tele állati csontokkal. Nyilván a peszáchi áldozati ételek maradványai voltak ezek".  Nyilván.

    (Eredeti mazsihisz információ, a macesz árusitás pozitiv hiréhez csatolt  "Ünnepi olvasmányok" keretében, mindjárt a maceszgombóc recept után).

 

  Itt olvasható többek között nem csak ez a vogul-mongol marhaság, hanem ez is:

 

" Az első estét (a diaszpórában a másodikat is) Széder-nek nevezik. Jelentése: Rend. Az est jelölésére csak a XI. század óta használják. Amit esznek, amit isznak, amit tesznek, amit mondanak, előre megállapított rend alapján történik. Jézus utolsó vacsorája valószínűleg a Széder volt (Máté 26. Márk 14, Lukács 22.). Jézus kenyeret vett és hálát adván (azaz áldást mondván) megtörte. A bort is megáldotta. Dicséretet énekelve (bizonyára a Hállel-zsoltárokat) az Olajfák hegyére ment."

 

   Ha netalán még van zsidó, aki a keresztény legendákat  nem ismeri – itt elsőkézből elsajátithatja. Erre van a mazsihisz honlapja, erre van a Sip utca peszachja. Ezért megy a v.o.f. imádkozni a főgálecchal.

 

  De ki irja mindezt? Nem lehet tudni, mert a szokott szerénységből nincs aláirva. Talán Andika? Nem lehet, mert  ez túl "tudományos". A mai "rabbik"?  Na, ne tessék viccelni. A házi iródeák? A tudomány (szoc-reál) még menne, de hol van Szerb Antal?

 

    Csak az  ottfelejtett kezdőbetük (amiket ellentétben a dijjal, elfelejtettek kihúzni) utalhat arra, hogy esetleg, ne adj Isten, ez nem lehet, vagy talán mégis, hogy ezt az egykori legnagyobb szent tehén irhatta - - -urambocsá, létezik hogy ezért nem vette át az unoka a dijat .. ? 

 

  Ezer bocs és egy Bocika. Nem ő, ne tessék őt gyanusitani. Ő nem szent és nem tehén, csak boci. És ő nem ezekre a "tudományos" hülyeségekre van szakositva. Ő "csendesen kérődzik, igen jámbor fajta---"  ahogy a releváns és aranyos költő irja a sirkövön.

 

  Ha most valaki, kis kiváncsi, az olvasók közül, már a vájtfülüek közül, nem hisz nekünk és rohan keresni a kezdőbetüket – és nem találja, ez csak annak a jele lesz, hogy Andika késve kihúzta (mint a Dijat és mint Komorócyzt). Ebben az esetben irjon nekünk és soron kivül megkapja a két (vagyis négy ) betüt------

                                                                                                             *

"ליצנותא דעבודה זרה" – ez az egyetlen mentségünk. Miközben irjuk ezeket a sorokat és sirunk-nevetünk egyszerre – valaki felhivja a figyelmünket, hogy -  Ribonóselolám!!  – az emlitett Ajánlott irodalomban Naftali Kraus is szerepel.

 

  Először is – szégyeljük magunkat. Másodszor szegény Andika, őt biztos kirúgják ezért. Kár lenne érte, már úgy megszoktuk, no meg a nagymami mindig azt mondta, hogy "zellten komt etwas besser".

Harmadszor – gám zó lötová – ez is jóra válik, Hátha van egy zsidó, aki valóban szeretné tudni hogy kell szédert csinálni – körülhordozott koponya nélkül – és elolvassa az irást.

 

Ez a feladatunk, ezért vagyunk itt. Köszi az együttmüködést Andika. Kellemes és valóban kóser Peszáchot kivánunk neked is.

 

   (Ui. Nem leszünk meglepve, ha ugyanazok, akik nem vetetik le vele a jezsuita szip cikkét, amelyben osztja az észt, hogyan lehet betérni – levetetik még ma a Naftalint. Hozzá vagyunk szokva.)