Kertész Ákos: „A magyar zsidóság is alattvaló"
DE NEMCSAK A MAGYAR ZSIDÓK,
HANEM A GALUTBAN MINDENÜTT
A Kertész ügy tovább zajlik. A Kanadába menekült Kossuth dijas magyar iró – aki 80 éves korában "fedezte fel" zsidó létét, anélkül hogy elárulná miben nyilvánul az meg – most egy további interjuban, immáron Kanadában, elmondja a véleményét a magyarországi zsidókról is – kijelentvén hogy azok is "alattvalók" – akárcsak a "röfögő, moslékot zabáló" magyarok.
Annakidején elhatárolódtunk Kertész egyoldalu kijelentéseitől; azokat fölöslegesen bántónak tartottuk; szerintünk jobb lett volna – HA - legalábbis mint "zsidó" – NEM MONDJA amit mondott és AMIT hajlandók voltunk hajlott korának betudni. Most, azzal amit zsidó honfitársairól mond – kivételesen egyetértünk.
Lássuk mit mond Kertész legujabb, az A. Népszavának adott interjujában, emigrációjáról:
Kertész Ákos sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, „ha egy 80 éves író, akit minden a szülőföldjéhez köt, ilyen elhatározásra jut, és ekkora kockázatot vállal, annak súlyos oka van". A Népszavának adott exkluzív interjújában ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szűnni nem akaró támadások, amelyek az elmúlt fél évben érték, tarthatatlanokká váltak. „Háromszor kergettek meg az utcán, de megtámadtak bevásárlóközpontban is, egy alkalommal majdnem a villamos alá löktek a járdáról, a metrón leköptek, az uszodába, ahova járok, vízbe akartak fojtani" – sorolja a Kossuth-díjas író. Az eset úgy történt, hogy egy férfi elúszott mellette, majd miután felismerte, visszafordult, és trágár szavak kíséretében fojtogatni kezdte a medencében. Miután segítségért kiáltott, a férfi elengedte, majd az autóján egy cédulát hagyott a következő szöveggel: „Büdös zsidó ússzál a Vörös-tengerben, egyenek meg a cápák". Gyakran a lakásánál gyülekeztek, veszélyes volt az utcára lépnie. A kormánypárti sajtó nyíltan uszította a szélsőségeseket.
"IGAZAM VOLT"
Az Amerikai Népszavában megjelent írásával kapcsolatban elmondta: „Igazam volt abban, amiért elüldöztek a szülőföldemről. A magyar nép évszázadok óta alattvaló attitűdöt követ, hányatott történelme okán. Ha valahol diktatúra alakul ki, nemcsak a diktátor a bűnös, hanem az alattvalói szemlélettel élő tömegek is" – tette hozzá. Verbális támadások nemcsak Magyarországról érték, hanem az kiterjedt az egész Kárpát-medencére, Erdélyből és a Felvidékről is kapott zsidózó fenyegető leveleket.
Azzal kapcsolatban, hogy a támadásoknak volt-e bármi köze ahhoz, hogy a magyarsággal kapcsolatos kritikáját zsidó származású íróként fogalmazta meg, Kertész Ákos azt mondta, hogy tulajdonképpen ez volt a durva fogadtatás oka: „egy zsidó ne beszéljen így a magyarokról – mondta. – De én magyarként mondtam azt, amit mondtam, egy másodpercig nem gondoltam, hogy ezt bárki így foghatja fel".
Kertész Ákos szerint a magyar zsidóság olyan mértékben asszimilálódott, hogy benne fel sem merült, hogy valaki azt gondolja, ő nem magyarként beszél. Úgy látja, hogy az asszimiláció olyan erős, hogy a magyar zsidóság politikai mentalitása is hasonló a magyarokéhoz. „Ennek megfelelően a magyar zsidók is alattvalók – teszi hozzá. – A zsidótörvények után is azt mondták, hogy nem kell tenni semmit, meg lehet úszni, túl lehet élni, ha betartjuk a törvényeket. Erre a tévedésre már csak akkor jöttek rá, amikor rájuk csukódott a gázkamrák ajtaja".
Mint mondja, ez az oka annak is, hogy cikkét nemcsak a szélsőjobboldal fogadta ellenségesen. „A Kertész ne pofázzon, mert csak rosszabb lesz, növekszik tőle az antiszemitizmus", idéz egyes véleményeket, továbbá, hogy „egy zsidó nem mondhat ilyet" – teszi hozzá. Már csak azért sem lehet az írását úgy értelmezni, hogy egy zsidó beszél így a magyarokról, mert amit mondott, ugyanúgy igaz az asszimilálódott magyar zsidókra is. A kijelentéseit rájuk is értette. Nem véletlen, hogy a zsidók egy része az antiszemitákkal kokettáló jobboldalnál keres „menedéket".
"TAMÁS BÁTYA" NYOMDOKAIN
Kertész Ákos végezetül elmondta, azért esett Kanadára a választása, mert gyermekkorában olvasta a Tamás bátya kunyhóját, amelyben a két rabszolga Kanadába menekült az akkori Amerikából. „Azóta nekem Kanada a szabadság földje" – mondta. Az író azt tervezi, Kanadában is folytatja, amit elkezdett. Újabb regényt ír, az európai és amerikai fejlődésről egy nagy esszét tervez, és folytatni szeretné publicisztikai tevékenységét is arról, hogyan látja a világot. Csak mostantól ezért nem érhetik fizikai támadások, civilizált országba érkezett.
* * *
A MAGYAR ZSIDÓK VONATKOZÁSÁBAN K.Á.NAK IGAZA VAN. Nemcsak "alatvalók", hanem asszimiláns szolgalelkek is. De nemcsak ők. Minden galuti zsidó ilyen – aki nem jön Izraelbe, hanem a galutban nyavalyog az antiszemitizmusról, ami mindig volt és mindig lesz – főleg a katolikus klérus által uralt országokban.
Ki fog nyomában menni – "Tamás bátya" után – Kanadába? Ki tudja? Talán a Sip utca és "rabbijai"?
Purim aktualizálása nyilvánvaló: "Még most is Achasverus szolgái vagyunk" – mondják Bölcseink.
Mindenütt, a galutban.
A zsidók tudták és tudják ezt. Csak a 80 éves neo-zsidók nem tudják, de előbb-utóbb nekik is kiderül...
***
Szavazó
"---és megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját---"
(4.Mózes, 22, 28)
A MAZSIHISZ REAGÁLÁSA:
"MÉLY SZOMORUSÁG"
Mazsihisz
A magyarországi zsidóság mély szomorúsággal értesült arról, hogy hét évtizeddel a magyarországi zsidóüldözések után, a mai Magyarországon újra érezhető antiszemita támadások emigrációba kényszerítettek egy magyar írót.
Az 1930-as, '40-es években a magyar értelmiség legjobbjai – zsidók és nem zsidók – írók, zenészek, színészek kényszerültek elhagyni a vesztébe rohanó országot, mert nem bírták elviselni az egyre fokozódó gyűlölet légkörét. Köztük az egyik legkiválóbb Bartók Béla, a világhírű magyar zeneszerző, hazájától távol, száműzetésben halt meg.
Napjaink Magyarországán Kertész Ákos Kossuth-díjas magyar író, aki számos írásával bizonyította Magyarország és a magyar kultúra iránt érzett mély szeretetét. Úgy érezte, hogy nem bírja tovább az ellene indított szellemi hadjáratot, az antiszemita atrocitásokat, a fizikai fenyegetettséget, s ennek hatására menedékjogot kért Kanadában.
Az őt ért kritikák jogosak és megkérdőjelezhetetlenek.
Azonban az ellene indult túlzó és ízléstelen támadások végül oda vezettek, hogy a szélsőjobboldali hecckampány hatására a budapesti Városházát uraló konzervatív többség, zsidóellenes érzelmektől is indíttatva, megfosztotta őt díszpolgári címétől.
Az utóbbi időben a magyar irodalmi és művészeti élet több kiválósága hagyta el Magyarországot, köztük Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas is, aki vélhetően a kialakult társadalmi légkör miatt nem kíván pár napnál több időt tölteni szülőföldjén.
Kertész Ákos elkeseredett, de jól megfontolt és okkal meghozott döntése különös súllyal hívja fel a figyelmet arra, hova juttatta Magyarországot az egyre hangosabb antiszemitizmus.
A kormánynak, és az egész magyar társadalomnak ismételten át kellene gondolnia, hova vezet a szélsőjobboldal által felszított faji gyűlölet, hova vezet, ha az antiszemita köröket nem utasítják el, és látszólag vitatkozva velük baráti kezet nyújtanak feléjük.
(Forrás: Mazsihisz honlap)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése