AZ IGAZI "Jajm" Kippur – A MAZSIHISZ HONLAPJÁN
2010-09-17 16:02:22
Israel Méir Lau (ki az?)
Hála a jó teremtőnek, a "félelmetes napok" és csoknyak szellemében, végre mondhatunk valami jót is a mazsihisz honlapjáról és annak "s" szerkesztőjéről:
Jom Kippur előestéjén, vagyis erev Jom Kippur délutánján, kb 2 órával a legnagyobb zsidó ünnep beköszöntése előtt – végre leadtak Jom Kippurról, egy valódi zsidó anyagot, ráv Lau volt izraeli országos főrabbi (jelenleg tel-avivi) könyvéből (amit Efrájim Jiszráél forditott magyarra, Naftali Kraus adatott ki Izraelben második kiadásban, szállitott Budapestre, ahol a chábád forgalmazza), melynek neve A ZSIDÓ ÉLET TÖRVÉNYEI.
Ez annál is örvendetesebb, mivel Ros Hásánára – mint közöltük an nak idején – leadtak egy névtelen neológus rabbitól egy anyagot, amelyből megtudtuk többek között mik voltak a rómaiak szokásai ujévkor és mit esznek a katólikusok a karácsonyi vacsorán...
Azóta ez az anyag – csak gyanitjuk ki irhatta – eltünt a honlapról, de még megtalálható, mélyen eltemetve, a honlap "judaizmus" nevü zsibvásár jellegű raktárában.
Tehát: skajach hogy nem onnan vették a jom kippuri anyagot, amiből – elrettentés céljából itt közlünk néhány mondatot:
" Az Engesztelő nap héber neve: Jóm-kippur (a bűnbocsánat napja). A magyar nép az egész napos böjt miatt "hosszú nap"-nak nevezi. Az ünnepet egy Káppárot (engesztelés) nevű szertartás előzi meg. Kiss József így fogalmazza meg: "a nagyböjtöt megelőző alkonyaton kiki egy kakast vagy egy csirkét áldoz. .., ráolvassa bűneit, és háromszor megforgatja feje fölött, mondván: te én helyettem mégy el az árnyék világába . . ." A zsidóságban is fennmaradt annak a néphitnek a nyoma, hogy az ember megtévesztheti a pusztulását kívánó rossz szellemet a személyét helyettesítő állattal .
Párhuzamok akadnak erre Indiában, Arábiában, Perzsiában, a Kaukázusban stb. - - - -. Azért választott a férfi kakast emberhelyettesítő áldozatul, mert a héber gever férfit is, kakast is jelent. Tehát az "imitative magic'"-nek legjobban megfelelt. Kiss József így ír erről a Legendák a nagyapámról c. verses eposzában: És jóváhagyták rögvest odafent S szokásba jött a törvény mind így támad: A nő magának jércécskét nevelt S' kakast az ő eltévelyült urának, És ráolvassák, amikor betelt, Bűnlajstromát tavasznak, télnek, nyárnak, Fejük felett lóbázva, mint dukál, Rebesgetik: .,Helyettem, kis madár!"
Az ünnepköszöntő estnek külön neve van:
Kol Nidré (minden fogadalom). Így kezdődik az est első, arameus nyelven írt szövege. Nem ima. hanem kinyilvánítása annak, hogy minden fogadalom, amelyet tesznek -nem az emberek felé-legyen semmis. A babilóniai gáonok említik először a Vlll. században, s különösen a szuraiak - hevesen támadják. A pumbeditaiak engedékenyebbek voltak. Valószínűleg Palesztinában keletkezett és szövege itt héber volt. A korai karaiták is így idézik, bevezető áldásformula kíséretében. Az askenáz rítus Jákob ben Méir-ismertebb néven a Rabbénu Tám arameus verzióját fogadta el.
C. H. Gordon említ arameus fordulatokat a Talmud korának babilóniai varázsszövegeibol, amelyek megtalálhatók a Kol Nidrében. Szerinte a közösség elleni átkot törték meg vele. Dallamának köszöni a szöveg népszeruségét, mely Németországban keletkezett a XV-XVI. század fordulóján. Max Bruch ( 1880) és Arnold Schönberg (1938) feldolgozásában tovább hódított. A böjt befejezését e Neila (záróima) végén elhangzó sófárfúvás jelzi."
*
ENNYIT KELLENE TUDNUNK AZ ISMERETLEN "RABBI" SZERINT Jom Kippurról.
Ha a honlap időben hozza aLau könyvből válogatott részleteket – szivesen lehoztuk volna a forrás megjelőlésével, de igy – két órával az ünnep beköszöntése előtt, - ez eső után köpönyeg
Ez is valami, kedves "S", de nem sok.
.Nota bene: Az agilis és nem tehetségtelen szerkesztő hölgynek, ujabban "zsidóügyi tanácsadója" is van, aki igyekszik a buktatókat elháritani. Itt nem változattak Lau szövegén csak egyet: Jom Kippur helyett, ahogy a könyvben van – itt JAJM Kippurt irnak, vagyis "ortodoxisották" a szöveget., teljesen fölöslegesen. Nem hisszük hogy ezt a sületlenséget s szerkesztő saját kútfejéből meritette.
***
Egyébként a hosszu és kitűnő ismertetés végén ott a kredit, amiért külön skajach jár:
"Részlet Israel Méir Lau, Izrael Állam volt askenázi főrabbijának, A zsidó élet törvényei című könyve nyomán".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése