Saron Judit életutja kibbuctól, a dobos-
tortán át, a magyar diplomáciáig
Amikor az akkori magyar nagykövet, ha jól emlékszem ez Hóvári volt, Saron Juditot javasolta a tel-avivi tb. Konzul megtisztelő cimére – talán nem is tudta, hogy milyen jól választott. Judit cukrászdája, Tel-Aviv szivében, a magyar jisuv kedvenc találkozóhelye volt és senki nem tudott olyan finom piros-fehér-zöld tortát késziteni, mint a volt kibbucnik, aki a honvédelmi minisztérium dolgozója volt, amigcsak önállósitotta magát
Judit cukrászdája annyira kóser volt – a szó minden értelmében – hogy neves rabbik ettek ott és adták a hechsert a finomságok ezen tel-avivi Szentélyének. Judit nem volt kimondottan vallásos, de származása – az előkelő és szuper-ortodox pesti Trébits család – alkalmassá tette őt arra, hogy nála a kóserságnak aranyfedezete legyen.
Mint diplomata – mert annak látta magát – Judit sokat tett a magyar-izraeli barátság fejlesztéséért. Nála találkoztak a magyarországi vendégek az itteni "magyarajkuakkal", itt köttetett sok üzlet és nem egy házasság is – Judit diszkrét segitségével.
Néhány hétel ezelőtt megoperálták és azóta nem volt jól. Valami, valahol meghibásodott és Judit itt hagyott bennünket. Idős és beteg férjét, két fiát , menyét és unokáját és az idős mamáját, aki 86 évesen is naponta bejár, olvassa szorgalmasan az Új Keletet és jelenléte beragyogja a cukrászda miliőjét. Judit egyetlen lánya volt az egyetlen mamának.
"Écel Judit" (Juditnál) – mondták a telefonba és Judit soha nem tagadtatta le magát. Egy diplomata nem teheti, egy diplomatának helyt kell állnia – szokta mondani. Most a cukrászda zárva van, a család sivát űl és "Juditnál" nincs senki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése