AZ ÜNNEP AMELY NEMCSAK MACESZGOMBÓC EVÉSZETI VERSENY

                                            PESZÁCHI ELŐZETES:

MIT MOND a Halacha A KÖZELGŐ ÜNNEPRŐL

 

     Pészách, a kovásztalan kenyér ünnepe, - MÁHOZ EGY HÉTRE - ami azt jelenti, hogy az ünnep nyolc napján minden olyan étel és ital fogyasztása - ideértve a kenyeret, különféle süteményeket, kekszet, sört stb. - amely élesztőt, vagy ehhez hasonló adalékanyagot tartalmaz - szigorúan tilos.

   

Húst, halat és minden egyéb élelmiszert csak a rituális felügyelet alatt álló üzletben szabad vásárolni. Ez  ma Magyarországon nem könnyü, de lehetséges. Részletek iránt  kompetens rabbiknál lehet érdeklődni .

 

Az ünneppel kapcsolatban egy sor szigorú vallási előírást kell betartani:

 

1. A lakást oly módon kell kitakarítani, hogy annak egyetlen zugában se maradjon egyetlen  morzsa sem. Ennek érdekében még a legkisebb fiókot, a kabátok, ruhák zsebeit is át kell vizsgálni.

 

2. Az ünnep nyolc napján külön edényeket kell használni, ezek az ún.

pészáchi edények, melyeket a zsidó családoknál az év többi részében egyáltalán nem használnak, hanem évről-évre eltesznek és csak ekkor veszik elő. Elvileg a mindennap használatos edényeket is lehet használni, ha a  megfelelő rituálé mellett - azokat kaserolják. Ennek a módja a Kicur Sulchán Áruch-ban, vagy Donin rabbi könyvében - megtalálható.

 

   Szokás, hogy néhány nappal az ünnep beállta előtt "eladják" a kovászost (chómecot) olymódon, hogy aláírunk egyelőre elkészített nyilatkozatot, miszerint a chómecot eladjuk egy nem-zsidónak. Ezeket a kompetens rabbi összegyűjti és ő végzi el a gyakorlati teendőket.

 

3. A Széder-estét megelőző éjszakán mindenki saját otthonában elvégzi a Bdikát Háméc szertartást.  Az elmondandó rövid arameus szöveg a pészáchi Haggadában található.

 

4. A Széder - a Pészách ünnepének előestéje - bensőséges családi ünnep. Az elején  mondjuk el a zsidóság őstörténetének egy részét, de legfőképp az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás szimbólumokkal tűzdelt - történetét.

 

5. Pészách a három zarándok-ünnep egyike is. A hagyományban "szabadság-ünnep"-ként is szerepel, ezért az ünnep minden napján elmondjuk a Hállél hálaadó imát.

 

Az ünnep második napján az imarendben szerepel egy áldásciklus a harmatról (Tál), ami a tavasz közeledtére emlékeztet. Szintén a második estével kezdődik a 49 napig tartó Ómer számlálás.

 

    6. Pészach nyolc napjából az első és utolsó két-két nap főünnep, melyek előírásai megegyeznek a szombatra vonatkozó szabályokkal. Egyetlen dolog kivétel ez alól: a főzés. Tűzhelyet, gázt stb. azonban csak az ünnep beállta előtt meggyújtott lángról lehet begyújtani. Ugyanez vonatkozik a dohányzásra is.

 

  A közbenső négy nap ún. félünnep - Chol Hámoéd ("Hálemajd") amikor pl. szabad utazni is,  fontos és veszendőbe menő munkákat elvégezni, amelyekre a szombati tilalmak nem vonatkoznak.

 

7. Tavaszi ünnep lévén is, Pészachkor felolvassák a zsinagógákban az Énekek Énekét, mely - az allegorikus magyarázat szerint - az Örökkévaló és a zsidó nép szerelmét példázza.

 

 8. A nyolcadik, azaz az utolsó napon , az imádkozás során, megemlékezünk halottainkról, s elmondjuk a Jizkor (Mázkir) imát.