Az ünneppel kapcsolatban egy sor szigorú vallási előírást kell betartani:
1. A lakást oly módon kell kitakarítani, hogy annak egyetlen zugában se maradjon egyetlen morzsa sem. Ennek érdekében még a legkisebb fiókot, a kabátok, ruhák zsebeit is át kell vizsgálni.
2. Az ünnep nyolc napján külön edényeket kell használni, ezek az ún.
pészáchi edények, melyeket a zsidó családoknál az év többi részében egyáltalán nem használnak, hanem évről-évre eltesznek és csak ekkor veszik elő. Elvileg a mindennap használatos edényeket is lehet használni, ha a megfelelő rituálé mellett - azokat kaserolják. Ennek a módja a Kicur Sulchán Áruch-ban, vagy Donin rabbi könyvében - megtalálható.
Szokás, hogy néhány nappal az ünnep beállta előtt "eladják" a kovászost (chómecot) olymódon, hogy aláírunk egyelőre elkészített nyilatkozatot, miszerint a chómecot eladjuk egy nem-zsidónak. Ezeket a kompetens rabbi összegyűjti és ő végzi el a gyakorlati teendőket.
3. A Széder-estét megelőző éjszakán mindenki saját otthonában elvégzi a Bdikát Háméc szertartást. Az elmondandó rövid arameus szöveg a pészáchi Haggadában található.
4. A Széder - a Pészách ünnepének előestéje - bensőséges családi ünnep. Az elején mondjuk el a zsidóság őstörténetének egy részét, de legfőképp az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás szimbólumokkal tűzdelt - történetét.
5. Pészách a három zarándok-ünnep egyike is. A hagyományban "szabadság-ünnep"-ként is szerepel, ezért az ünnep minden napján elmondjuk a Hállél hálaadó imát.
6. Pészach nyolc napjából az első és utolsó két-két nap főünnep, melyek előírásai megegyeznek a szombatra vonatkozó szabályokkal. Egyetlen dolog kivétel ez alól: a főzés. Tűzhelyet, gázt stb. azonban csak az ünnep beállta előtt meggyújtott lángról lehet begyújtani. Ugyanez vonatkozik a dohányzásra is.
A közbenső négy nap ún. félünnep - Chol Hámoéd ("Hálemajd") amikor pl. szabad utazni is, fontos és veszendőbe menő munkákat elvégezni, amelyekre a szombati tilalmak nem vonatkoznak.
7. Tavaszi ünnep lévén is, Pészachkor felolvassák a zsinagógákban az Énekek Énekét, mely - az allegorikus magyarázat szerint - az Örökkévaló és a zsidó nép szerelmét példázza.
8. A nyolcadik, azaz az utolsó napon , az imádkozás során, megemlékezünk halottainkról, s elmondjuk a Jizkor (Mázkir) imát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése