2011. július 10., vasárnap

AZ IZRAELI NAGYKÖVET, ALIZA BIN-NOUN, KEZDEMÉNYEZÉSÉRE

EMLÉKTÁBLA EFRÁJIM KISHONNAK PESTEN

 

Tarlós István és Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet vágta át a szalagot pénteken, a Nagymező utcában, Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) emléktáblájának avatásán.

     A hat esztendeje, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt, Kishont  Ferenc, 1924-ben született, Hoffman Ferenc (Jáákov-Zvi ben Dávid) néven. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd koncentrációs táborba került.

 

A felszabadulás után a Ludas Matyiban kezdett irni, Hont Ferenc néven. Mivel azonban ezen a néven már volt egy ismert humorista, felvette  a Kishont nevet. 1949-ben  illegálisan elhagyta a kommunista Magyarországot és kivándorolt Izraelbe, ahol a haifai kikötőben a Szochnut  tisztviselője  az "Efrájim" nevet adta neki, mivel "Ferenc az nem név". A Kishontból pedig levette a t. betüt és igy lett Kison, ami egy izraeli patak neve.

 

     Eleinte az Új Kelet című magyar nyelvű újságban publikált, de gyorsan megtanult héberül, és két év elteltével már rendszeresen jelentek meg írásai a Maariv című napilapban, ahol naponta publikált egy-egy humoreszket, amelyek az izraeli élet görbe tükrei lévén nagy sikert arattak

 

 Kis időn belül elkezdtek megjelenni könyvei is, és a 60-as évekre nemzetközi elismertségre tett szert. Talán a legismertebb izraeli író, több, mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Művei különösen  népszerűek  Izraelben, Magyarországon és Németországban. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó  humorra épült, saját bevallása szerint Karinthy Frigyest és Molnár Ferencet tartotta legfőbb elődjeinek.

Tarlós István méltatta az író életpályáját, hangsúlyozva, hogy hosszú évek távolléte után is Kishon ugyanolyan pesti polgár maradt, mint távozása előtt, származására, magyarságára mindig büszke volt.



 Izrael budapesti nagykövete, Aliza Bin-Noun, aki az emléktábla állitását kezdeményezte -  a legismertebb izraeli íróként beszélt Kishonról, aki - bár nem izraelben született - mégis mélyen értette az izraeliek problémáit. Kiemelte, hogy az író a filmjeivel is mély nyomott hagyott Izrael művészetében.

   Az avatáson jelen voltak az író gyermekei, Rafi és Renana is. Rafi néhány kevésbé ismert történetet mesélt el édesapjáról, míg Renana egy saját maga által, erre az alkalomra írt verssel emlékezett.

Az ünnepségen résztvevők később az Operett Színházban fogadáson beszélgettek tovább a magyar-izraeli íróról.

(Forrás:Sofár)

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése