EMLÉKTÁBLA EFRÁJIM KISHONNAK PESTEN
Tarlós István és Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet vágta át a szalagot pénteken, a Nagymező utcában, Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) emléktáblájának avatásán. A hat esztendeje, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt, Kishont Ferenc, 1924-ben született, Hoffman Ferenc (Jáákov-Zvi ben Dávid) néven. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd koncentrációs táborba került.
A felszabadulás után a Ludas Matyiban kezdett irni, Hont Ferenc néven. Mivel azonban ezen a néven már volt egy ismert humorista, felvette a Kishont nevet. 1949-ben illegálisan elhagyta a kommunista Magyarországot és kivándorolt Izraelbe, ahol a haifai kikötőben a Szochnut tisztviselője az "Efrájim" nevet adta neki, mivel "Ferenc az nem név". A Kishontból pedig levette a t. betüt és igy lett Kison, ami egy izraeli patak neve.
Eleinte az Új Kelet című magyar nyelvű újságban publikált, de gyorsan megtanult héberül, és két év elteltével már rendszeresen jelentek meg írásai a Maariv című napilapban, ahol naponta publikált egy-egy humoreszket, amelyek az izraeli élet görbe tükrei lévén nagy sikert arattak
Kis időn belül elkezdtek megjelenni könyvei is, és a 60-as évekre nemzetközi elismertségre tett szert. Talán a legismertebb izraeli író, több, mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Művei különösen népszerűek Izraelben, Magyarországon és Németországban. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó humorra épült, saját bevallása szerint Karinthy Frigyest és Molnár Ferencet tartotta legfőbb elődjeinek. Az avatáson jelen voltak az író gyermekei, Rafi és Renana is. Rafi néhány kevésbé ismert történetet mesélt el édesapjáról, míg Renana egy saját maga által, erre az alkalomra írt verssel emlékezett. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése