AKI MEGSZEGI ÁBRAHÁM SZÖVETSÉGÉT Elázár az előzőkben ismertetett mondásának egy részét már magyaráztuk, a továbbiak részletesebb ismertetést igényelnek. Aki "megszegi Ábrahám szövetségét", vagyis nem metélteti körül magát, ill. fiát. Aki ezt elmulasztja megtenni, az ezzel asszimilációs szándékát nyilvánítja ki, s nem akarja megkülönböztetni magát a nem zsidó népektől. Ez az asszimilációs törekvés már az egyiptomi gálut első fázisában megkezdődött, amikor is Jákob fiai szégyellték az ábrahámi szövetség látható jelét. Kezdetben sebészi ügyeskedéssel igyekeztek eltüntetni, majd később teljesen felhagytak a circumcisióval, "legyünk olyanok, mint az egyiptomiak" felkiáltással (Midrás). Elázár rabbi figyelmeztetése a mai napig érvényes, hiszen a világban végbemenő asszimilációs folyamat folytatódik, s az ábrahámi szövetség felbontása a zsidó közösség kihalásához vezet.
A római uralom zsidóüldözései során gyakran tiltották be a circumcisiót is. Jehuda, a Fejedelem idején is érvényben volt egy ilyen rendelet. A Midrás elbeszéli, hogy amikor II. Simeon ben Gamliélnek a fia meg született - aki nem volt más, mint Jehuda, a későbbi Fejedelem - apja nem törődött a tiltással, mondván: a Jóisten megparancsolta nekünk, hogy metéltessük körül fiainkat, nem szeghetjük meg a gonoszok miatt Isten parancsát. Ezt követően valaki feljelentette őt, és a római helytartó a gyereket az anyjával Rómába küldte, hogy ott a császár előtt vonják felelősségre "törvénytelen cselekedetükért". Útközben megszálltak egy fogadóban. Szállásadójuknak, Severiusnak szintén volt egy csecsemője, aki az Antoninus nevet viselte. Severius felesége, látván, milyen szomorú a vendége, érdeklődött annak oka iránt. Mikor megtudta, felajánlotta, cseréljék ki a csecsemőiket, s az ő gyerekét - aki természetesen nem volt körülmetélve - "mutassa be" Rómában. Így is történt. A jelenlévő miniszterek hiába tanúsították, hogy biztosan körül volt metélve - hiszen tudták, ki az apa-, csak, mondták, a zsidók Istene biztos csodát tett velük... - de a császár dühös lett, mivel nyilvánosan megszégyenült, ezért elvetette a vádat, az árulkodó minisztert halálra ítélte, és hatályon kívül helyezte a circumcisiót tiltó törvényt. Amikor visszacserélték a gyerekeket, Antoninus anyja felajánlotta Simeon feleségének: mivel az Örökkévaló csodát tett fiaddal a fiam által, legyenek fiaink jó barátok örök életükben. És valóban, Antoninus, akiből római császár lett, Jehuda, a Fejedelem jó barátjaként még Tórát is tanult,és megismerte a zsidó nép tanait és szokásait. (Bét Hámidrás, 6, 130 és Menorát Hámáor, Nér 3 a,b). A Talmud megállapítja, hogy minden olyan micve, melynek betartásáért a zsidók hajlandók voltak akár életüket is feláldozni, az a mai napig érvényben van és fenntartja a zsidóságot. Egyike ezeknek Ábrahám szövetsége, a körülmetélés. * * * A Talmud (Szanhedrin, 39,1) feljegyzi az alábbi történetet:
Egy római császár azt ajánlotta egy zsidó tudósnak, Tanchum rabbinak, hogy a zsidók és a rómaiak legyenek egy nép. A rabbi arra hivatkozott, hogy ez azért nem lehetséges, mert a zsidók körül vannak metélve, de azt javasolja, hogy a rómaiak is tegyék ezt meg, és akkor ennek már nem lesz akadálya. A császár ekkor így szólt: Nagyon okosan érveltél, de aki a vitában legyőzi a császárt, azt - római szokás szerint - a vadállatok közé dobják... Ez meg is történt, de azok - csodálatos módon - nem tépték szét az öreg tudóst. Egy jelenlévő istentagadó zsidó látván ezt, megjegyezte, hogy az állatok biztosan nem voltak éhesek. Erre ezt az embert dobták be, akit viszont az oroszlánok széttéptek... * * * A legendákon túl köztudott, hogy a római uralom alatt gyakran tiltották meg hol a szombat megtartását, hol a Tóra tanítását vagy a circumcisiót. Ha éppen nem tiltották, akkor fej adót szedtek, aminek bizonyítására a circumcisio szolgált. Ekkor szép számmal akadtak olyanok, főleg a keresztény szekták hívei, akik letagadták zsidóságukat, és műtéttel (mösichát heorlá) tüntették el Ábrahám szövetségének nyomait. (Jeruzsálemi Talmud, Szánhedrin, 1a, 1) (Folyt.köv) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése