A HISZEKEGGYEL KEZDŐDÖTT ÉS A HIMNUSSZAL VÉGZŐDŐTT...

  IGY ÜNNEPELTE A SIP UTCA, A DEPORTÁLÁSOK KÖZEPETTE

  VITÉZ NAGYBÁNYAI STB HORTHY MIKLÓS 76 SZÜLETÉSNAPJÁT

 

IRTA: KARSAI LÁSZLÓ, történész

 

VENDÉGOLDAL

 

 

A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós 76. születésnapján a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott – számolt be az ünnepi eseményről a Magyarországi Zsidók Lapja. A hitközség elöljárósága, képviselő-testülete testületileg megjelent, és képviseltették magukat az összes felekezeti szervezetek és intézmények.

   

 Dr. Hevesi Ferenc főrabbi, az újság szerint, „magasröptű beszédben em­lékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát…

 Az istentisztelet a Hiszekeggyel kezdődött és a Himnusz eléneklésével ért véget.”

 

     Ha figyelembe vesszük, hogy Hevesi főrabbi 1944. június 18-án könyörgött Horthyért és a hazáért a Hősök templomában, ez a lelkesedés furcsának tűnhet. 1944. május 15-től naponta átlagosan 2–5 vonatszerelvénnyel 6–15 000 zsidót deportáltak Magyarországról, döntő többségüket az auschwitz-birkenaui haláltáborba. A Kormányzó Úr születésnapjáig már deportálták a déli határsáv, Észak-Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és Észak-Magyar­ország zsidóit, és az ország többi ré­szén gettókban, gyűjtőtáborokban várta sorsát a többi sárga, hatágú csillaggal megbélyegzett is. Június közepétől Budapesten 2100 csillagos házba zsúfolták össze a főváros mintegy 150 000 zsidó vagy annak minősített lakóját.

 

Amennyire nehéz ma megérteni, miben bíztak, miben reménykedtek 1944-ben, még június második felében is a magyar(országi) vagy legalábbis a fővárosi zsidók, olyan könnyű fölfogni, miért törekszik a magyar jobboldal és főleg a szélsőjobboldal jó néhány publicistája, történésze arra, hogy Horthy Miklóst nagyszerű, karizmatikus államférfinak állítsa be. Olyan embernek, aki szinte soha nem hibázott, az ország hajójának kormánya az ő kezében volt a legjobb helyen, és többek között a fővárosi zsidók is neki köszönhették, hogy megmenekültek a deportálástól. Az új, ellentmondásoktól, tévedésektől, hibáktól, netalántán bűnöktől megtisztított Horthy-képre, úgy tűnik, ma szüksége van a jobboldalnak. Mi­köz­ben Szálasi Ferenc halálának 60. évfordulójáról mindenki megfeledkezett, Horthy Miklósról Koltay Gábor több mint kétórás „dokumentumfilmet”, a valóságban a kormányzót nemzet- és zsidómentő makulátlan hősként bemutató propagandamozit készített. Horthyról viszonylag sűrűn írnak a jobboldali és szélsőjobboldali újságokban. Mint arra még visszatérünk, a kormányzó kenderesi újratemetése 1993-ban mélyen megosztotta a magyar társadalmat. Boros Péter, aki a nagybeteg Antall József miniszterelnök helyetteseként, „ma­gán­emberként” ott volt Kenderesen a kormányzó újratemetésén, és a Horthy család mellett az első sorban kapott helyett, ma is büszkén vállalja akkori tettét.

                                                                                               ***

     A fentiekben Karsai László, "zsidószármazásu" történész (Karsai Elek fia) mélyenszántó Horthy tanulmányának bevezető részét olvashatta az érdeklődő olvasó. Maga a cikk a Beszélő korábbi számában jelent meg és azt érdekességére való tekintettel, külön fogjuk közölni – folytatásokban.

 

Itt és most a bevezetőt azért közöljük kiemelve, hogy  demonstráljuk: a Sip utca szervilizmusa nem újkeletű, nem mai eredetű és nem a pufajkások találmánya. Ünnepelni ellenségeinket és ajnározni gyilkosainkat – nem zsidó szokás. Horthyt ünnepelni és Isten áldását kérni rá, amikor a deportáló vonatok többsége már megérkezett az "Árbeit macht frei" halálgyárába – ez egy olyan sternsamus arcátlanság volt, amire nehéz megfelelő kifejezéseket találni. Mert a "csillagos házakat" és a sárga csillagot rendelet irta elő, de azt nem hogy Horthy születésnapját kötelesek az áldozatok ünnepelni.

 

                                                                                              ***

   Karsai érdekes cikkének több állitásával nem értünk egyet és a cikk közlésekor ezt nem fogjuk véka alá rejteni.

                                                                                                                                                                         A szerk.