Nóé – a relativ cáddik
A Tóra Noáchot (Noé) mint az első igaz embert (cáddik) aposztrofálja. Igaz ugyan, hogy egyes Talmud és Midrás bölcsek szerint csak relativ cáddik volt, aki romlott kortársai közül kitünt erényes viselkedésével. Azonban, ha Ábrahám korában él – nem számitott volna cáddiknak.
Ez volt Noach érdeme, amiért megmenekült a vizözöntől és családja képezte ezentúl a megujuló emberiséget (Bné Noách). Azonban, az özönviz után kiderült, hogy Noé nemcsak cáddik volt - ha relativ is – hanem ő volt az első részeg a földön. Amikor lecsillapodtak a vizek, elállt az eső és Noách családja elhagyhatta a bárkát – a háromgyerekes Noách azonnyomban szőlőt ültetett, majd ivott a borból, lerészegedett és kitakarózott sátrában.
Ezen epizódnak csak fiai viselkedésével kapcsolatban van jelentősége: Chám "Kanaán apja", bement a sátorba, látta amit látott és szaladt elujságolni két tesvérének, Sémnek és Jefetnek. Azok bementek a sátorba egy takaróval a kezükben – hátrafelé mentek, hogy ne lássák apjuk szemérmét – és betakarták a részeg Noét, a megmenekült enberiség atyját, akinek nevéhez füződik a Noachiták (gójok) hét micvája (Erről részletesen, lásd Naftali Kraus, Az Ősi Forrás (13), "A 613 micva", Függelékében).
Mi annak a jelentősége hogy Chám látta amit látott és nem takarta be apja mezitelenségét?. A Psát szerint úgy tünik, hogy ez azt az erkölcsi normát tükrözi, amely szerint a zsidóság elveti és tiltja a frivol meztelenséget. A zsidó szemérmesség előfutára itt Sém, akiből Ábrahám származik, a zsidó nép egyik ősapja. Jáfet is vele tart, izlése tiltja az apai mezitelenség közszemlére tételét (ámbár a Jáfetből elszármazott görögök igencsak kultiválták a meztelenséget, sport vetélkedéseik során, amik az olimpiász kezdetei voltak). Chám viszont, akitől a romlott kanaánita "kultura" származik, be van oltva ezen feinschmekkerség ellen és viselkedése kiváltja a kijózanodó Noách átkát, Chám legkisebb fia, Kanaán, cimére adresszálva.
* * *
A Drus azonban nem elégszik meg ezzel. Noé nem használt volna ilyen erős kifejezéseket : "Átkozott legyen Kanaán, szolgák szolgája legyen testvéreinél…" (1. Mózes, 9, 26-29) – ha nem történt volna valami egészen drasztikus.
Mi történt és miért unokáját átkozza ki Noách, amikor az Irás, fiát, Chámot emliti?
Mindkét kérdésre a Midrás válaszol. Azért az unoka, mert Kanaán látta meg elöször a mezitelen Noét, ő szólt apjának és az közölte a szenzációt testvéreivel. (Brésit rábbá). Mások szerint a héber "bnó hákátán" unokát is jelenthet. Mint a francia "petit fils" (Vogue). A Midrás (uo) azért is megrója Noét, mert szőlöt ültetett és ezzel profanizálta magát (a héber Vájáchel = Chulin ezt is jelenti), mert nem volt tekintettel arra hogy a szölö iszákosságra ösztökélheti. Mások azonban azzal mentegetik Noáchot, hogy lévén az első bortermelő a földön, nem ismerhette annak káros hatását. (Luzzatto).
No de mit csinált Noénak fia, illetve unokája, ami kihivta nagy haragját? A Talmudban (Szánhedrin, 70, a) két bölcs vitatkozik ezen, Ráv és Smuél. Egyikük szerint a perverz Chám tiltott nemi kapcsolatot létesitett apjával, mig a másik úgy tudja hogy "csak" kiherélte, hogy ne tudjon több fiut nemzeni, aki majd résztvesz az osztozkodáson (Midrás Hágádol, Börésit, Márgáliot kiadás. 104. oldal).
Igy már érthető Noé nagy haragja, "amikor mámorából felébredt és megtudta mit tett vele legkisebb fia" (1. Móz. 9, 24).
***
Mig az Irás maga alig-alig szól Noách személyes tulajdonságairól, és a vele történtekről – kivéve a bárkaépitést, meg azt hogy utána oltárt épitett és itt lerészegedett – addig a Midrás mint egy szines legendafilm hősét mutatja be az "emberiség megmentőjét", akinek három fiából sarjadt ki az uj világ.
Eszerint: ő volt a tizedik nemzedék Ádámtól és ezalatt – az aránylag rövid idő alatt – érett meg az emberiség a pusztulásra. Tőle Ábrahámig további 10 nemzedék telt el (Atyák, 5, 2). Születésekor az "emberiség vigasztalója"ként aposztrofálták; ő találta fel az ekét és ezzel megkönnyitette a földmivelést; születésekor megszünt az átok, amivel Isten sujtotta az embert , miután evett a tudás fájából. (Tanchuma, Brésit, 11).
A Zóhár szerint Noách ismerte az állatok és madarak nyelvét. Más forrás szerint Noách orvosi könyvet irt, azok alapján amit Rafaél (a gyógyitó angyal) szájából hallott (Bét Hámidrás, 3, 156). A Példabeszédekre irott Midrás szerint Noé felesége is olyan kvalitásokkal rendelkezett mint a férje.
Egyes források kicsinyitik Noách érdemeit . Az egyik midrásbölcs szerint Noé maga is kishitü volt, akárcsak nemzedéke és addig nem ment be a bárkába, amig a viz a bokájáig nem ért (Brésit rábbá, 32, 6). Nem volt érdemes arra, hogy a világ miatta megmenekülön, de az Örökkévaló látta, hogy leszármazottai között lesz Mózes (uo. 26, 6 és Zohár 1, 68).
Érdekes öszzehasonlitást tesz a (néhai) lubavitsi rebbe – a midrás alapján – Noách, Ábrahám és Mózes között. Noét nem érdekelte mi lesz nemzedékével. Mihelyt hallotta hogy az Örökkévaló bárkaépitésre szólitja fel hogy megmeneküljön – megelégedett ezzel és nem imádkozott nemzedékéért (talán azért mert meg volt győződve bűnösségükről).
Ezzel szemben Ábrahám vitatkozott és alkudozott Istennel hogy a vétkes Szodomát megmentse. "Hátha van ott 50 igaz ember, 40, 30, 20…" – egész tizig lement mig feladta, de feladta: Ha nincs tiz cáddik se, akkor nincs mit tenni. Nem lehet tovább vitatkozni
Mózes viszont nemcsak vitatkozott és könyörgött. Amikor az Egyiptomból csak most kiszabadult nép aranyborjut csinált és az isteni megtorlás a levegőben lógott – Mózes felmondott Istennek és felajánlotta – nemcsak lemondását, hanem azt is hogy töröltessen ki a Tórából, Isten könyvéből – ha nem bocsát meg.
Kinek kellett megbocsátani? Nem az ártatlanoknak, hanem a vétkeseknek. Mózes nem azzal érvelt hogy az ártatlanok érdemében meneküljenek a vétkesek, hanem ő egyenesen a vétkesekért könyörgött. A megtévedtekért – az egész népért. És amikor Isten azt mondta, hogy eltörli a vétkes népet és Mózest teszi nagy néppé – a hüséges pásztor azt mondta hogy – köszöni szépen. Ha nincs bocsánat a népnek – én nem akarok helyébe jönni. "Törölj ki könyvedből amit irtál"!
Ezzel a dimenzióval összevetve, Noách valóban ici-pici kis cáddik volt. Ahogy a haszid terminológia mondja "á cáddik in pelz" – egy cáddik aki meleg bundába burkolózik és saját magán kivül semmi más nem érdekli. Ő nem fázik, ő cáddik, neki jó. A többi nem érdekes.
Noé a maga idejében, a maga korában volt cáddik. Egy relativ cáddik. Érdeme hogy a világ megmenekült általa, uj sánszot kapott, az ujrakezdés lehetőségét. Ha ezekután kicsit lazitott és lerészegedett - meg kell bocsátani neki. Még ha ő is volt az első részeg a világon…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése