2009. április 4., szombat

A REBBE 107. SZÜLETÉSNAPJA



A ZSIDÓ VILÁG A LUBAVITSI REBBE


107. SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLI



4000 CHÁBÁD KÜLDÖTT (SÁLIÁCH) SZERTE A VILÁGON LÁZAS ELŐKÉSZÜLETEKET TESZ A PESZÁCH MEGÜNNEPLÉSÉRE*


On line is lehet a chámecot "eladni" (lásd a cimet) *


Izraeli fegyveresek fogják vigyázni a tömeges chábád szédereket, Indiában, Nepálban , Oroszországban és az egyéb veszélyeztetett helyeken*


HÁROM CHÁBÁD SZÉDER BUDAPESTEN



Vasárnap, április 5., ami a zsidó naptárban Niszán hó 11. ünnepli a zsidó világ a néhai lubavitsi rebbe, Rabbi Menáchem M. Schneerson, 107 születésnapját. A rebbe Oroszországban született 1902-ben és 1994-ben hunyt el. Negyvenkét esztendős tevékenysége során (1950- 1992), kiépitett egy haszid világhálózatot, amely küldötteivel ott van mindenűtt, ahol a zsidó életet kell ébreszteni, éleszteni és fenntartani. A sáliáchok ott vannak mindenütt ahol szükség van rájuk, Budapesten is és zsidó nevelést, valamint zsidó tudatot igyekeznek plántálni a galuti zsidó közösségekbe. 4000 küldött viszi el a rebbe szavát szerte a világba.



Most Peszach előtt, a Chábád küldöttek segitenek a zsidóknak "megszabadulni" a chámécuktól, azáltal hogy szimbólikusan eladják azt egy nemzsidónak. Valamint sokszáz helyen a világban tömeges "széder"eket tartanak, ahol minden zsidó ingyen és bérmentve részt vehet. Az olyan helyeken ahol sok ezer izraeli "tarisznyás" túrista vesz részt ezeken a Szédereken, mint India, Nepál, Thaiföld valamint a volt Szovjetunió nagy városaiban – ahol biztonsági veszély fenyeget – az idén izraeli fegyveres őrök vigyázzák a széderek biztonságát – okulván a nemrég történt véres indiai merényletből.



Budapesten az idén a Chábád három szédert tart: egyet héverül az izraeli diákoknak, egyet a fiataloknak (26 éves korig ingyenes) és egyet családoknak, a Pesti jesiva égisze alatt. Részletek a chabad internet side-okon láthatók.



A chámécot eladni a Peszachot megelőző napig lehet a Chábád kirendeltségeken. Aki on line akarja eladni – angol nyelven – Klikk ide


***



MIT MONDOTT A REBBE


PESZÁCHRÓL?



A rebbe jórcejtja kapcsán ide iktatjuk egyik rövid beszédét amit erről a témáról hallatott:


Békesség és áldás nektek.


"Az egyiptomi kivonulás, Peszách ünnepének központi eseménysora, létfontosságú szerepet tölt be az zsidó nép egészének és minden egyes zsidónak az életében.


Az egyiptomi kivonulás tanítás minden zsidó számára, és útmutatóul szolgál nemcsak általánosságokban, hanem a részleteket illetoen is.


Az egyiptomi kivonulás egyik kiemelkedő jellemzője az Istenbe és az Isteni Gondviselésbe vetett mérhetetlen bizalom. Ez abban mutatkozott meg, hogy az egész, férfiakkal, asszonyokkal és gyerekekkel együtt több milliós nép egy szempillantás alatt távozott az anyagi javakkal megáldott országból, ahol addig éltek, minden élelem és felszerelés nélkül, mert teljesen megbíztak tanítónk, Mózes szavában, amit az Örökkévaló nevében mondott (ld. még Jeremiás 2:2.).


Ráadásul amikor elhagyták Egyiptomot, nem az ismeros, rövidebb úton indultak, a filiszteusok országán át (2Mózes 13:17.). Igaz, hogy az egyenes út a háború veszélyével járt volna, mégis egy háborúban van esély a gyozelemre, és még veszteség esetén is van remény, hogy legalább néhányan megmenekülnek, és életben maradnak. Ennek ellenére a puszta sivatagnak indultak, ahol nem volt természetes lehetoség a túlélésre (ld. 5Mózes 8:15.).


Erre a cselekedetre is az egyetlen indok az volt, hogy Mózes utasította őket Isten nevében.


Ez még meglepobb, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az események azután következtek be, hogy a héberek 210 évig egy helyen, vándorlások nélkül éltek és tevékenykedtek. Továbbá, Gósen földje, ahol éltek, a földmuvelésre legalkalmasabb, a legtermékenyebb föld volt (1Mózes 47:6.); az öntözése és az ivóvize sem az esozésen múlt, hanem állandóan a Nílus biztosította. Tehát, az ország, amit elhagytak minden tekintetben a „természet” rendje és szabályai alapján muködött, viszont a sivatagban csak a bizonytalanság várt rájuk.


* * *


„Mint amikor kijöttél Egyiptomból...” (Michá 7:15.), attól a pillanattól kezdve, hogy a héber törzsek elhagyták Egyiptomot elkerülhetetlenné vált, hogy az Isteni Gondviselésbe vetett teljes bizalom, Isten utasításainak feltétel nélküli követése minden tekintetben - még a mindennapok során is - minden zsidó útmutatója legyen, ne racionális számításokra és természeti törvényekre hagyatkozzanak.


Ez a válasz a kérdésre, amit a nem zsidó világ szegez a Tórát és micvákat betartó zsidónak:


„Állandó versenyzéssel teli világban élünk, amiben küzdeni kell a túlélésért. Mindenki egy adott ország adott körülményei között él - hogyan lehetséges nem meghajolni, és a helyi isteneket szolgálni, legyen az akár a pénz, vagy a másságtól való félelem stb.? Hogyan lehet továbbra is kötodni a 613 micvához, ami »terheli« és korlátozza az ember minden lépését, teljes létezését és munkáját?”


A válasz: az egyiptomi kivonulás, a fenti magyarázat tükrében.


A kivonulás során az Örökkévaló utasításainak engedelmes, a különbözo racionális számítások és körülmények figyelembe vétele nélküli követése, és a 210 éves múlttól való elszakadás volt az igazi boldogsághoz vezeto út - nemcsak szellemi értelemben (a Tóra átvétele, és Isten választott népévé válás), hanem fizikai értelemben is: a tejjel és mézzel folyó országba való bevezettetés.


Ugyanez érvényes ma is és minden idokben. Minden zsidó és a zsidó nép egésze számára az egyetlen út az igazi boldogsághoz a Tórán és a micvákon keresztül vezet - a mindennapok és az egész életvitel Tórához és micvákhoz igazításán keresztül, „melyeket ha megtesz az ember él általuk (bennük és velük)” ahogy írva van (3Mózes 18:5.).


* * *


A zsidó népnek meg parancsoltatott: „minden utadon Ismerd meg Őt” (Példabeszédek 3:6.). A zsidónak minden útjára, az egész napjára vonatkozóan vannak utasításai a Tórából, amiket teljesítenie kell. Következésképpen bármikor elofordulhat, hogy szembe kell nézzen a fent említett kérdéssel, és ezért mindenki megkapta az utasítást: „Egész életed minden napján emlékezz az egyiptomi kivonulás napjára” (5Mózes 16:3.). Ez olyan emlékezés kell legyen, ami tanít, világít és erőt ad ahhoz a cselekedethez, ami a napokat élettel teli, zsidó napokká teszi, amivel kapcsolatban apósom (az elozo lubavicsi rebbe) hangsúlyozta: Peszách ünnepe felvirrad és hat ránk, nemcsak minden nap, hanem egész nap.


Kóser és boldog peszáchi áldással,"


Menachem Schneerson


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése