A FAJVÉDELEMRŐL
Sokan tartják a zsidóságot fajnak és sokan vádolják a zsidó vallást fajvédelemmel. A hiedelem alapja a zsidó másság, a zsidó különállás. Vannak akik a "kiválasztott nép" elméletében látnak bizonyitékot a zsidó fajiságra.
Ha a dolog könnyebbik végét akarnák megfogni, egyszerü érveléssel könnyen le lehetne rázni, illetve zárni a vádaskodást. Hiszen milyen elzárkozott "faj" az amelybe bárki bármikor betérhet és milyen exkluziv "klub" az, amelyhez bárki csatlakozhat, nemre, szinre, népre, vallásra való tekintet nélkül – ha elfogadja a "klub" alapszabályait?
Aki szemügyre veszi a zsidó nép különböző árnyalatait, az nem tudja nem észrevenni a különbségeket: vannak "fehér" zsidók és sötétbőrü jemenita zsidók; vannak afrikai eredetü zsidók, akiken ez látszik és vannak európai vagy amerikai zsidók – akik kinézésre semmiben nem különböznek a gójoktól. Milyen "fajhoz" tartoznak ezek?
Az igazság az hogy nincsenek különleges faji sajátosságaik és nem is tartoznak semmilyen fajhoz. Ezek – zsidók, vallásukra és népnemzeti hovatartozásukra nézve.
Noé fiai és Mózes felesége
A Biblia általánosan elfogadott leirása szerint a mai emberiség Noé három fiától származtatja magát. Belőlük ered a Genézisben (10. fejezet) felsorolt 70 család, amelyek Sém, Hám és Jefettől származnak. Ez egy nagy család, annak ellenére hogy a hamiták (Knáán) sötétbőrüek, Jefettől származnak a görögök és Sémtől a mai semita nemzetségek, nem utolsó sorban a zsidók. Nagy különbségek vannak Noé gyerekei között, de ezek szemléletbeli differenciák, kulturális eltérések , de nem faji különbségek. Az ókori zsidóság antagonizmusa a kanaánita őslakossággal szemben vallási volt, valamint viselkedési normákban különböztek, de nem faji. Tény hogy egy kanaánita is betérhetett a zsidóságba és egyenrangu zsidóvá lehetett, ha elhagyta bálványait és elfogadta magára nézve kötelezőnek a monoteizmus alapelveit és a zsidóság parancsolatait.
A zsidó felfogással gyökeres ellentétben a dél-afrikai református egyház, abból a genézisi versből, amelyben Noé kiátkozta egyik fiát ("Átkozott Kánaán, szolgák szolgája lészen (legyen) testvérei között" – 1.Móz.9,25), azt a "logikus" konklúziót vonta le, hogy a fekete bőrü embereket Isten a fehérek szolgálatára teremtette...
Amikor Mirjám és Áron pletykáltak testvérükre, azt mondták,hogy kusita (néger) nőt vett feleségül. Ez tényszerüen sem felelt meg a valóságnak hiszen Zippóra midjanita volt és nem etióp vagy néger eredetü. Ezenfelül pedig Bölcseink interpretációjában a pletyka egész más irányt vett. A testvérek érvelése azt volt, hogy Mózes elhanyagolja feleségét...(A témáról lásd részletesen Naftali Kraus Az ősi Forrás(1) A Heti Szidrák,Böháálotchá szakasza, 234 -238 oldalak; valamint Naftali Kraus Ősi Forrás (16) "Nők a Bibliában és a Talmudban", 2005 Budapest, POLGárt kiadó).
Ámosz próféta Izrael fiait a kusitákhoz (etiópokhoz) hasonlitja:
"Hát nem olyanok vagytok ti, Izrael fiai, előttem mint az etiópok – mondja az Örökkévaló. (Hiszen) Én hoztam ki Izraelt Egyiptomból, a filiszteusokat Kaftorból és az Arámokat Kirből..." (Ámosz, 9,7). Vagyis mind egyforma, nincsenek felsőbbrendü nemzetek.
Akkor pedig miből áll a zsidóság kiválasztott jellege?
Erre is Ámosz válaszol:
"Csak veletek léptem szövetségre (Szószerint: csak titeket ismertelek), a föld minden nemzetsége között; ezért kérem számon rajtatok minen bünötöket" (uo. 3,2). Vagyis, Noblesse oblige, az istenközelség kötelez. A kiválasztás kötelességeket jelent és nem előjogokat.
Szancherib és a betérő ammoniták
" Ádám, az első ember, bibliai teremtéstörténete, amely az egész emberiséget egy ősi ősapával látja el, az első történelmi példa az alapvető faji megkülönböztetés elleni koncepciónak" (Encyclopadea Judaica, Fajelmélet, 13. kötet, 1483. oldal). Ehhez hozzávehetjük, hasonló alapon, a Misna megállapitását: "Miért lett Ádám (vagyis az ember) egyedül teremtve? Hogy ne mondhassa valaki embertársának: az én apám nagyobb volt mint a tied!" (Szánhedrin 37a, a Misnában). Vagyis: minden ember egyforma, nincsenek felsőbbrendü fajok, nincs Herrenvolk.
Ezzel az érvvel a szájukban tüntettek a zsidók a római elnyomatás idején, amikor egy sulyos római törvényt, amely megtiltotta a zsidóknak vallásuk tartását - akarták annullálni: "Te jó ég!" – mondták a tüntető zsidók – hát nem testvéreitek vagyunk? Hát nem egy apától és egy anyától származunk? Miben különbözünk minden más néptől, hogy ilyen drákói törvényeket alkalmaztok velünk szemben"! A tüntetés eredménnynel járt és a tilalmat érvénytelenitették. ( A Talmud - Ros hásána 19 – megsúgja nekünk hogy a tüntetés ötletét és szlogenját a zsidó bőlcsek egy római matrónától hallották, akinek szalonjában az egész római intelligencia megfordult.
Érdekes hogy az egyenlőség érve egy rőmai nőtől jött, miközben a római impérium nem tünt ki a faji egyenlőség elvével.
Már jóval ez előtt a Bölcsek érvénytelenitettek egy tórai intézkedést, amely kizárta a moabitákat és ammonitákat az izraeli közösségből, azzal hogy nem csatlakozhatnak a zsidó néphez. Előszőr a férfiakra korlátozták a tilalmat (hiszen Rút, a moabita, volt Dávid kirány dédanyja), majd ezt is törölték, mivel "jött Száncheriv és felforditotta a világot" (vagyis összekeverte a népeket) és most már nem lehet tudni, ki kicsoda, ki moabita, ammonita stb. (Bráchot 28a).
Nincsenek "fajtiszta" zsidók
Ellentétben a náci legendával a fajtiszta "kékvérü" teutonokról – a zsidóság mint olyan nem ismer "fajtiszta" zsidókat. Aki zsidó anya gyermekeként jött a világra az zsidó – tekintet nélkül apára és annak bőre, haja vagy szeme szinére. Mivel a halacha szerint ha egy gój erőszakot követ el egy zsidó nő ellen – a gyerek kóser és az anyát senki nem hibáztatja – teljesen mindegy hogy az erőszaktevő Tárász Bulba egyik vad kozákja, egy lengyel földbirtokos, esetleg egy magyar parasztlegény volt. Ismert eset volt Kunságban: egy fiatal paraszt gyerek, megerőszakolt egy szép zsidó lányt. Tettét vállalta, betért, a család hozzáadta a lányt és az utódok ultraortodox zsidók Izraelben.
A dolog ideológiája egy talmudi sztoriban található:
Ulá, az ereci amorita egyszer a babilóniai Pumbaditában jártában, meglátogatta rabbi Jehudát. Látta, hogy vendéglátójának fia, Jichák már nem fiatal gyerek és megkérdezte apját, miért nem nősiti meg fiát? Az nagyot sóhajtott és kérdéssel válaszolt: ki tudja hol lehet találni egy lányt, akiről biztosan lehet tudni hogy nincs a családjában semmilyen "folt". Ulá erre azt mondta: És mi talán tudjuk hogy honnan eredünk? Hátha azoktól származunk, akikről azt mondja Jeremiás a Siralmakban, hogy "Cionban megbecstelenitettek lányokat és szüzeket Judea városaiban" (Siralmak, 5). Tehát, mi sem biztos hogy fajtiszták vagyunk...
Egy dolog bizonyos: a halacha nem ismeri a fajvédelmet és ilyen "probléma" nem létezik. A Halacha szerint bárki – kinai, néger, Japán és koreai, svéd vagy más kékszemü szőke nordi – csatlakozhat a zsidósághoz halachikus betérés által.
"Emelkedett lelkek"
Rabbi Jehuda Halévi egyes irásaiban és bizonyos kabbalisztikus müvekben szó van ugyan egyes zsidók (Cáddikok) "emelkedettebb" lelkéről, szemben a nemzsidókéval. Ennek értelmében a kiválasztás is más értelmet nyerhet az elfogadottnál és tápot adhat olyan tévhiteknek, hogy a zsidóságban létezik faji megkülönböztetés.
Ez azonban teljesen alaptalan hipotézis, mivel az "emelkedett lélek" egy szellemi kategória, ami nem vezet mások diszkriminációjára. Ismert a tézis, miszerint vannak prozeliták, akik magasabb szellemi szférába kerül(het)nek mint a született zsidók, ha megvan a lelki adottságuk hozzá és betérésük igazi, komoly és bensőséges. A Zsoltárokban (115, 11 és 145, 20) emlitett "Istenfélőket" (Jir'é Hásém) Rási mint a betért prozelitákat definiálja, szemben a született zsidók kategóráival (kohaniták, leviták és izraeliták).
Összegezve: a zsidóság mindig is szenvedő alanya volt a fajvédő elméleteknek, amelyek gyakran gyilkos indulatokat váltottak ki és alantas ösztönöket ébresztettek. A zsidóság elveti a fajvédő eszméket; ezt bizonyitandó: bárki betérhet és teljes zsidó lehet, néha jobb mint a született.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése