Kina izraeli narancsot hamisit és
az iráni titkosrendörség mozgósit...
"Szép hely, jó hely Teherán..." – énekelte valamikor a butus kuplé.
Ma már nem olyan szép és egyáltalán nem jó hely az ajatollák fővárosa a Perzsiából Iránná avanzsált terror-államban. És nemcsak a Holokauszt-tagadás miatt.
A mult héten megdöbbentek a teheráni piac vásárlói, amikor a kinálat kellős közepén megjelent az ismert izraeli "JAFFA" narancs, feliratozva, ahogy kell, nemcsak a Jaffa, de Israel nevével fémjelezve.
A titkosszolgálat mozgósitott, az ügyészség már készitette a vádiratokat – csak a neveket kellett a megfelelelő rubrikákba beirni – de ekkor kiderült, hogy az egész nem egyéb mint a szokott kinai blőff, amely kakuk-tojás szerüen próbál mindent eladni mindenkinek aki mozog.
A kinai "elvtársak" (ne felejtsük el: Kinában még él és dühöng a kommunizmus) exportáltak bizonyos citrus gyümölcs felesleget, azzal hogy felcimkézték, és igy "betéritették" azokat és eladták mint jaffa narancsot. De a gyümölcsöt tartalmazó dobozokra, kis betükkel, rá volt irva hogy Product of China...
Miután már két iráni miniszterhelyettes is nyilatkozott és izraeli provokációról beszélt ("amely sérti az irániak vallási és forradalmi érzelmeit"), kiderült a kinai turpisság és az "eset"re a feledés jótékony homálya borul.
Az igazság az – mondják Izraelben – hogy sokszáz tonna izraeli gyümölcs és zöldség kerül eladásra arab államokban, Sziriában és Szaudiában is, amelyek eredete valóban Izrael. Ilyan a goláni alma, az avokadó, a banán, amelyek Jordánián keresztül eljutnak mindenhová.
A Jerusalem Post szerint a gyümölcs amely kihivta az ajatollák haragját a citrancs és pomela keveréke volt, amely nagyon népszerü kis magjai és könnyen hámozhatósága miatt.
A sertés influenza "gyógyszere"
Most hogy az egészségügyi miniszterhelyettes egy ultra-ortodox agudista – nem csoda, hogy a kormány a honvédelmi minisztériumra akarja testálni a sertés-influenza elleni harcot.
Nem mintha az előző miniszter, a nyugdijasok pártjának egy funkcija, egy neves doktor lett volna, vagy akár egy epidemológ, vagy egy műtös nővér. De amikor a mostani miniszter-helyettes. Jákob Litzman, aki "elvből" nem akar miniszter lenni, csak helyettes, a héten kijelentette, kéri, ne hivják a járványt sertés-influenzának, mert a vallásos zsidók irtóznak a sertéstől – hanem nevezzék "mexikói influenzának" – ekkor Nátánjáhu miniszterelnök gondolt egy nagyot és a problémát a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalta.
Ha az elnevezés a "megoldás", ha ez a gyógyszer, akkor inkább foglalkozzanak ezzel a katonák...
Egyébként már a napokban összeülnek Izrael, Egyiptom, Jordánia és a palesztinok, hogy megtárgyalják, mit lehet tenni közösen a járvány elterjedése ellen...
Chomecot vett – azután betért...
Egy neves jeruzsálemi rabbi mesélte a napokban, hogy eljött hozzá egy nemzsidó ismerőse, azzal hogy szeretne betérni.
Egyhamar kiderült, hogy az illető nemzsidó volt az aki megvette a rabbitól a chámécot öt évvel ezelőtt (Peszách előtt amikor tilos hogy egy zsidó birtokában kovászos legyen és azt eladják, szimbólikus módon egy nemzsidónak).
Az aktus és az azzal járó szertartás komolysága olyan mély benyomást tett a gójra hogy az megfontolás tárgyává tette, hogy betér és zsidó lesz. Öt évig tartott amig ezen tépelődött és gondolkozott és most jutott elhatározásra.
A rabbi instruálta a betérni szándékozót – miután megpróbálta lebeszélni őt szándékáról – mit tegyen, hová forduljon, hogy zsidó leheseen.
Egy jeruzsálemi lakós, de Makóról elszármazott zsidó, egy magán kiállitáson felfedezett egy Tóra ékszert (koronát), amely ismerősnek tünt neki. Amikor közelebbről megszemlélte, kiderült hogy valamikor – a Soá előtt – az ővé volt, az ő makói templomában diszitette a család Tóra tekercsét. Aztán, elvették, elkobozták, ellopták és a tulajdonos a tulajdon életét is nehezen mentette meg, úgy jött vissza a haláltáborokból, egyszál magában.
Azóta eltelt több mint hatvan év és most itt van a szeme előtt, üvegbúra alatt az ezüst korona. Keter Tóra, ahogy héberül mondják.
Ment a volt makói hitsorsos a kiállitás szervezőihez és kérte: származtassák vissza neki a Holokausztban elorzott Tóra ékszert. Amikor kezébe vette, látta és meg is mutatta nekik: a korona alján be van vésve szülei neve. Minden kétség kizárt.
A szervezők tanácskoztak ügyvédekkel, rabbikkal, az utóbbiak úgy döntöttek, hogy nem kötelesek visszadni a koronát. Senki nem tudhatja hogyan, milyen kalandos utakon került az hozzájuk, nem ők lopták el annak idején, hanem a magyar kir. Állam és a Halacha szerint a kiállitás szervezői nem kötelesek visszaadni bizonyitott tulajdonosának. Ugyanis, a talmud szerint ha valaki megment valamit egy sülyedő hajóról, amit elsodort az ár – azt nem köteles visszadni tulajdonosának, még ha azonossága ismert – mivel az feltehetően lemondott róla. Az elfogadott halachikus elv szerint addig kell egy talált tárgyat visszaadni tulajdonosának – megfelelő bizonyitékok ("jelek") ellenében – amig feltételezhető hogy az nem mondott le róla.
Ez a száraz törvény, a Din. A Sulchán Áruch azonban kifejti, hogy ennek ellenére szokás visszaadni méltányosság alapján, vagyis a "törvényen felül" ("Lifnim misurát Hádin"). Még nem tudható hogy a Cion hegyén nyilt kiállitás szervezői magukra vállalják-e a méltányosság elvét, de a kor egyik halachikus nagysága, a jeruzsálemi Eljasiv rabbi, máris azt pászkenolta, hogy kötelesek visszaadni, annak ellenére hogy a Holokauszt árja sodorta el a koronát...
MEDDIG ÉRVÉNYES A TÖBBNEJÜSÉG TILALMA?
Az egyik internet oldalon, amely halachikus kérdés-felelet (SU"T) ismertetésével foglalkozik, a napokban megjelent egy érdekes kérdés: Egy Dáná nevezetü (vagy álnevü) hölgy azt kérdezi, meddig érvényes Gersom rabbi (Rabbénu Gersom) tilalma, már ami a nőket illeti?
A nagyon röviden fogalmazott kérdést, Smuél Schapira Kocháv Jáiri rabbi válaszolta meg. Először is konkretizálja a kérdést: a hölgy valószinüleg arra kérdez, vajon érvényben van e mérg Rabbénu Gersom ("a Galut világitó fáklyája")rendelete, amely tiltja a zsidóknak a többnejüséget, annak ellenére hogy a Tóra ezt megengedi?
A rabbi, válaszában, elmondja, hogy Gersom több fontos rendeletet (Takkaná) hozott, többek között hangsulyozta a levéltitok fontosságát; azt hogy egy férfi nem válhat el feleségétől annak beleegyezése nélkül valamint hogy tilos egy marannusnak multját felemlegetni.
A legismertebb gersomi Takkana azonban kétségtelenül a többnejüség tilalma. A tilalmat maga R' Gersom maximálta azzal, hogy az csak "az ötödik évezred végéig érvényes" (Joszef Káró a Sulchán Áruchban, Even Háezer, 1, 10). Ma a héber naptár 5769.et ir, tehát eszerint a tilalom már rég lejárt. Mások ugy tudták, hogy Gersom utasitását ezer évre hozta – de eszerint is lejárt már, mivel G. A 11. században élt és ma már a 21. században vagyunk.
Gersom maga azzal a kikőtéssel bocsátotta utjára utasitását, hogy egy nő elmebeteg és igy nem lehet neki a törvényes válólevelet kikézbesiteni – akkor a férj vehet egy másik feleséget, ha ebbe 100 Rabbi beleegyezik...
Iszerlis krakkói rabbi a Sulchán Áruchban azt irja, hogy a "mi országainkban", vagyis Európában a rendelet érvényben van és nem házasodnak két nővel. Ez vonatkozik az askenáz zsidókra. Joszéf Káró kiterjeszti a megujult tilalmat a szfárádi (keleti) zsidókra is. A szfárádi házasságlevelekben szokás irni, hogy a völegény kötelezi magát nem venni második feleséget "a rabbik engedélye nélkül".
Izraelben ezenkivül állami törvény is tiltja a bigámiát.
Az egyetlen hely a világon, ahová nem jutott el Gerson rendeletének hire, az Jemen volt, ahol a keves megmaradt zsidók máig is élvezik a többnejüség "előnyeit"(?).
Csak remélni lehet, hogy a kérdezőt kielégiti a kimeritő válasz....
HA BETÖMIK A KÓTEL RÉSEIT - HOVÁ TESSZÜK A KIVÁNSÁG-CÉDULÁKAT?
A Nyugati (Sirató)Fal, a Kótel Hámáárávi, komoly renoválást igényel, mert szakértők szerint itt-ott beomlás veszélye fenyegeti az ősi épitményt , amely valamikor a Szentélyt körülvevő Fal szerves része volt és már a Talmud is emliti.
Ez most nem a szokott "kozmetika" amikor tisztogatnak és elkergetik a fészkelő – és piszkitó – galambokat. Most az izraeli Régészeti Hatóság szakértői komomy munkába fogta, hogy renoválják és ezáltal megmentség a Kótelt az enyészettől. A fő probléma a felső kősorokkal van, amelyek az ottomán korszakból származnak. Ezek egy része porladozik és fennáll a veszélye, hogy a lent áhitatoskodó zsidók fejére esik egy többszáz kilós terméskő. Itt radikális beavatkozás szükséges – mondja Ráánán Kiszlév, a Régészeti Hatóság megőrzési szekciójának vezetője- aki megigéri hogy maximális módon figyelembe veszik a Halacha elvárásait.
A lenti kősoroknál – amelyek a heródesi korból származnak, vagyis több mint 2000 évesek – a helyzet jobb, de ott is szükség lesz erősitésre, a nagyobb rések 
betőmésére, stb.
A munka már folyik. Naponta lezárnak 3-4 métert és ott a szakértők, emelvényen állva, szinte nagyitóüveggel vizsgálják mi a teendő, mit muszáj csinálni és miről lehet lemondani a hagyomány javára.
- De ha betömik a réseket, hová tesszük a kivánság-cédulákat? – kérdezi egy 10 év körüli kisfiu, hosszu pajesszal.
Válasz egyelőre – nincs.
Éhes zsidók – New-Yorkban is
Ha valaki még mindig azt hiszi, hogy Amerikában mindenki milliomos és minden new-yorki zsidónak két autója és három nyaralója van Miamiban – az alaposan téved.
Nemcsak a jelenlegi rossz gazdasági helyzet okozza – bár az is rátesz néhány lapáttal – hogy New-Yorkban egyre több az éhes zsidó, akik a közösség segitségét igénylik. Peszách előtt a Mászbiá ("Jóllakató") elnevezésü zsidó jótékonysági szervezet, tovább három népkonyhát nyitott – Williamsburgban, Flettbushon és Quinsben. Ezekben az ünnep előtt és alatt többszáz adag abédet és vacsorát osztottak ki – rászoruló zsidóknak. Az igénylők között a "hagyományos" szegények, a kisnyugdijasok, akik nem tudnak a társadalombiztositó (Social Security) pénzéből megélni, de nemcsak ezek, hanem olyan családok is, akik nemrég még jómódunak számitottak. Most a gazdasági helyzet ezeket is a tönk szélére juttatta.
Más szervezetek jegyeket osztogatnak, olyanoknak akik szégyelik felkeresni a népkonyhát. A helyzet nehéz – mondja egy izraeli kegyszerkereskedő. Mezuzát és Tfillint is alig vesznek. Az izraeli gyüjtöakciók is sinylik a helyzetet, mind a vallásos, mind a szekuláris részlegben.
Mikor lesz ennek vége ?
Ki tudja.
Többszáz fát kivágtak Nazaret
mellett – a pápa tiszteletére
A jövö hónapban illusztris vendége lesz Izraelnek, 16. Benedek pápa személyében. Lesz jeruzsálemben, látogatást tesz a Siratófalnál (melynek rabbija már kérte, ne viseljen a látogatáskor keresztet ) és tömeges misét tart a Nazaret melletti "Ugrás hegyén".
Ezt elkészitendő és a helyet alkalmassá tevő – a Keren Kájemet kivágott a helyszinen többszász (egyesek szerint 1000) fenyőfát, hogy a helyből 40 ezer személyt befogadó amfiteátrum lehessen.
A "zöldek" ezt nehezményezték és tiltakoztak, de a KKL szerint "csupán néhány fát vágtunk ki és ezeket is elültetjük másutt".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése