NŐK A BIBLIÁBAN (9)

CHÁNÁ – AKI KIIMÁDKOZTA FIÁT, SÁMUELT A Bírák korszakának végén élt Rámátájim-Cófimban, egy Efrájim hegyéről származó férfi, kinek neve Elkáná volt. Ismerjük apja és nagyapja nevét, de ennél nem sokkal többet tudunk. A kor szokásainak megfelelően volt két felesége, Chána és Pniná. Az utóbbinak több gyermeke volt - Chánának egy sem. A szituációt nem nehéz elképzelni. Elkáná a meddő Chánát szereti, de Pniná csúfolja, gúnyolja a gyermektelen Chánát. A család felzarándokolt évente egyszer Silóba, oda, ahol a Hajlék állott, amit még Mózes állított fel a sivatagban. Ott Elkáná áldozatot mutatott be, és adott Pninának valamint fiainak és lányainak ajándékokat - de Chánának dupla adagot adott. Amikor látta, hogy Cháná sír és nem eszik, azzal vigasztalta férje, hogy ő "jobb neki tíz gyereknél". Ez idáig egy szokványos történet, családi mini dráma, amelyből minden tucatban tizenkettő van. Kissé emlékeztet a Jákob-Ráchel-Lea szituációra. Ez azonban csak addig tart, amíg Cháná nem kezdeményez, nem nyitja ki a száját és imádkozik. Ekkor minden egy csapásra megváltozik. Eláruljuk itt - miért ne - az események végét: Cháná kiimádkozza magának Sámuelt, az első prófétát Izraelben, Mózes után. * * * "Ezután Cháná felkelt, miután ettek és ittak Silóban. Éli, a főpap meg ott ült egy széken az Örökkévaló Hajlékának ajtajában. Az asszony pedig lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az Örökkévalóhoz, és keservesen sírt. Azután fogadalmat tett, és ezt mondta: Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére Istennek ajánlom őt, és nem éri borotva a fejét..." (1Sám 1,9-11) Mivel hosszasan imádkozott, Éli figyelte a száját, de Cháná magában beszélt, csak az ajka mozgott, de hangja nem hallatszott. Ezért Éli azt gondolta, hogy részeg és azt mondta neki: Meddig tart még részegséged? Józanodj ki mámorodból! "Cháná azonban így válaszolt: Nem, uram (nem vagyok részeg). Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az Örökkévaló előtt. Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert nagy bánatomban és szomorúságomban beszéltem ilyen sokáig. Éli így válaszolt: Menj békességgel! Izrael Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle!... azután elment az asszony útjára,... és nem volt többé szomorú. (1Sám 1,15-18) Rövid időn belül Cháná teherbe esett és fiút szült. Ez a fiú Sámuel volt, Izrael első prófétája, a Bírák korszaka után. Éli, a főpap, volt az utolsó bíró. * * * Még mindig szokványos történet. Egy zsidó imádkozik és Isten meghallgatja. A főpap áldása, mint egy cádik (rebbe) áldása. "A cádik elrendeli - Isten teljesíti" - mondja a közmondás a Talmud nyomán. Ami nem szokványos, hanem a héber költészet egyik remekműve, az Cháná hálaimája, amikor teljesíti fogadalmát, felviszi a gyerek Sámuelt Silóba, hogy ott teljesítsen szolgálatot "az Örökkévaló előtt". Odaviszi a gyereket Élihez, bemutatja, és azt mondja: Uram, én vagyok az az asszony, aki itt állt és imádkozott. "Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Örökkévaló teljesítette kérésemet. Én meg felajánlom őt az Örökkévalónak." (1Sám 1,26-28) Ennek utána Cháná imádkozott: "Ujjong a szívem az Istenben, / erővel tölt el Istenem. / Szájat nyitok ellenségeimre, mert örülhetek segítségednek! Nincs más szent, csak az Örökkévaló / rajtad kívül nincs semmi /nincs szirt, mint a mi Istenünk! Ne szaporítsátok, ti gőgösök a szót, / hivalkodás ne hagyja el szátokat! / Hiszen mindentudó Isten az Örökkévaló / és a tetteket Ő méri le. A hősök íját széttöri, / a botladozókat erővel övezi. / Elszegődnek kenyérért a jóllakottak / de az éhezők nem éheznek már. / Hetet szül, aki meddő volt, / a sokgyerekes meg szerencsétlen.! Az Örökkévaló öl és éltet, / sírba visz és felhoz onnét. Az Örökkévaló tesz szegénnyé és gazdaggá, / Ő aláz meg, és ő magasztal fel. Fölemeli a porból a pórt, / és kiemeli a szemétből a szegényt; leülteti az előkelők mellé, díszhelyet juttat neki. Mert az Istené a föld pillérei, / rájuk alapozta a világot. A hűségesek lépteit őrzi, / de a vétkesek sötétben vesznek el, / mert nem erőnek erejével győzedelmeskedik az ember. Összetörnek, akik vele perbe szállnak, /rájuk dörög az egekben / az Örökkévaló ítéletet tart a föld felett, / hatalmat ad a királyának, és felemeli felkentjét." (1Sám 2,1-10) * * * Mindössze tíz vers, de a poézis minden sorából a diadalmas szülő nő himnusza cseng ki. Áldja Istent, köszöni neki fiát és utal vetélytársnőjére, aki "szerencsétlen", annak ellenére, hogy sok gyereke van. A fordítás nem dicséri magát, keserves munka ez, melynek eredménye a héber eredeti közelébe sem férhet. Mivel a Psát nem elég kifejezően értékeli a himnusz minden sorát, betűjét, jön a Drás és betölti a hiányt. Mivel a hagyomány Chanát a hét prófétanő egyikének tartja  és mivel Bölcseink ezt a dalt annyira fontosnak tartották, hogy megtették Ros Hásáná első napjának Haftarájává - jönnek a Midrások és a dal minden sorából próféciák sorát olvassák ki. Ezt, egybegyűjtve, Jonatán arameus fordításában találjuk meg, aki itt - szokása szerint - eltekint a szövegtől, és nem fordít, hanem magyaráz: "És imádkozott Cháná a prófécia ihletében és mondta: Fiam, Sámuel, próféta lesz Izraelben, és napjaiban szabadulnak fel a filiszteusok elnyomása alól, és csodák történnek általa (ezért ujjong szívem az Istenben...) és Héjmán, Jóél unokám fia, ő és tizennégy fia, dalolni és énekelni fognak gitárokkal és hegedűkkel a Szentélyben, a leviták között (ezért tölt el erővel Istenem) a jóért, amit velem tett, és a filiszteusok csodálatos vereségéért, akik majd visszahozzák a (fogságukba esett) frigyszekrényt, egy új szekéren és vele vétekáldozatot. Akkor fogja majd mondani Izrael közössége: "Szájat nyitok ellenségeimre, mert örülhetek segítségednek". (Amint látjuk, Jonatán Cháná szavaiba ágyazza magyarázatát, és így a dal egyes passzusai különleges értelmet nyernek.) A továbbiakban (második vers) Száncheriv Asur királyról prófétál Cháná, aki seregével Jeruzsálemet ostromolja, de nagy csoda történik, és katonái odavesznek. Akkor majd minden nép belátja, hogy ez az Örökkévaló műve volt, és kinyilvánítják, hogy "Nincs más szent, csak az Örökkévaló, mert rajta kívül nincs semmi" és néped, a zsidók, azt mondják, hogy nincs erős (szirt), mint a mi Istenünk. És így tovább. A következő versekben Cháná utal (Jonatán szerint) Nebukodnecár babilóniai királyra: "Ti, a kaszedeusok és a többi nép, akik uralkodni fognak Izraelen - ne szaporítsátok a szót, a gőgös beszédet - mert az Örökkévaló mindent tud, és megfizet nektek cselekedeteitekért". Ezután a macedónok jönnek (a hellén hódítók), akiket a gyenge hasmóneusok győztek le, isteni csodák segítségével; majd Hámán és a végén Róma... pusztul és tönkre megy. * * * Így, a szokott midrási gyakorlat szerint, Cháná végig jövendöli a midrások korában ismert zsidó történelmet - Jonatán segítségével - Rómáig bezárólag, majd említi még Gógot, akin Isten majdan bosszút áll. Az utolsó versben Cháná megenged magának egy "közeli" próféciát: "hatalmat ad királyának", aki alatt csak Sault lehet érteni, akit Sámuel fog felkenni királynak. Ugyancsak ő lesz a Messiás is, a "felkent" (kimchi). Ami itt nem prófécia, az a félreérthetetlen célzás Pninára, aki "szerencsétlen", bár sok gyereke van. Miért szerencsétlen? A Midrás szerint, ahogy Chánának született egy gyereke (összesen hat volt neki), Pninának meghalt kettő. Hogy neki tíz gyereke volt, azt Elkáná mondásából sejtjük: "Hát nem vagyok én neked jobb tíz gyereknél?!" A Talmud szerint Elkáná is próféta volt, bár nem az említett 48 között, hanem a további kétszáz "látó" közé tartozott, kiknek nem maradtak fenn írásaik (Megilla 14). Levita volt, aki Efrájim hegyén lakott és Kórách családjából származott. Ezen alapul Jonatán (illetve Cháná) jövendölése, hogy leszármazottai énekesek lesznek a Szentélyben (Bné Kórách). A hagyomány Elkánát "kora nagyja" (gdol hádor) névvel illeti, mivel ő volt az, aki hozzászoktatta a népet a Silóba való zarándoklásra. A Bírák korában az emberek nagyon individualisták voltak, mindenki csak magának élt és Elkáná volt az, aki példát mutatott (Táne döbé Élijáhu rábbá, 8; Ágádát Börésit 3. fejezet) Elkánát nemzedéke egyetlen cádikjának nevezi, akiknek cselekedetei Ábrahámra emlékeztettek... és aki próféta volt. És mi volt az érdeme, miért dicsérte őt mindenki? Azért, mert két felesége volt, akik gyűlölték egymást, és ő kibírta velük (uo.). * * * Cháná volt az első, aki az Örökkévalót a Seregek Urának nevezte. ("Mondá Cháná: Te, aki a Seregek Ura vagy, aki sok sereget teremtett a világban, nehezedre esik nekem egy fiút adni!?..." Bráchot 30b). Amikor eltelt tiz  év és látta hogy nem szül - Cháná maga kérte férjét, vegye el Pninát, hátha ennek érdemében fog szülni (vagy, ahogy Sára és Ráchel, a vetélytársnő szülése által ő is "felépül") (Pszikta rábbá, 43). Nagy volt azonban csalódása, amikor Pnina, a hálátlan, megkeserítette életét. Mit tett Pnina? Reggel korán felkelt és azt mondta Chánának: Nem kelsz fel, hogy megmosdasd és felöltöztesd gyerekeidet, hogy menjenek az iskolába? Délfelé meg azt mondta: Nem mész gyerekeid elibe, ahogy jönnek az iskolából? Evés közben tüntetőleg kérte Elkánától gyerekei adagjait. (uo.). Az egyik Talmudbölcs megszánja Pninát, és azt mondja, hogy cselekedete - amikor szekálta és gúnyolta Chánát - istenes volt, mert arra akarta rávenni, hogy imádkozzon, könyörögjön és kérjen az Istentől gyermeket. Ez meg is történt (Bava Batra 16a és Midrás Hágádol, Börésit 22, 1). Ahogy Cháná könyörgését taglalja a Talmud, szájába ad egy nagyon eredeti érvet: "Ha részvéttel tekintesz rám..." - mondá Cháná: "Ha rám tekintesz és meghallgatod könyörgésemet - jó, ha nem, majd meglátod, hogy mit csinálok. Elrejtőzök, férjem meggyanúsít, megitatnak az ún. keserű próbavízzel, és te nem fogsz a saját Tórádból nevetséget csinálni. Ott ugyanis az áll, hogy az asszony, akit ártatlanul gyanúsítanak - szülni fog!..." (Bráchot 31,a). Az ötlet rendkívül szellemes. Magáról a próbavízről lásd részletesen Naftali Kraus Az Ősi Forrás(1) Nászó szakaszában, 225-226. o. (Budapest 2001, Ulpius Ház kiadás). * * * A hagyomány szerint három híres, gyermektelen nőről emlékezett meg a Teremtő Ros Hásánákor: Sára, Ráchel és Chána. Ezért mindhármuk említve van a Ros Hásánái Tóraolvasásban, illetve Háftárában. Szokás, hogy gyermektelen nők férjei a Tóra elé járulnak Ros Hásánákor, és elmondják az aznapi Máftirt, amelyben Cháná imája és háladala is benne foglaltatik.