A bombayi vérfürdő margójára
A 2 ÉVES ELÁRVULT MOJSI –
"INDIA JÖVENDŐ FŐRABBIJA"
Több mint 3000 un. Chábád-Ház van szerte a világon, amelyekben több mint 4000 küldött teljesiti a (néhai) lubavitsi rebbe küldetését: zsidóságot terjeszteni a világon – a zsidók között. Két ilyen Ház van Budapesten is.
Miközben, két héttel ezelőtt, a 4000 küldött (sáliách) tartotta évi konferenciáját New-Yorkban – történt a Bombayi szerencsétlenség, melynek hire bejárta a világot: az ottani Chábád-Házat – egyikét a 12 indiai chábád létesitménynek – moszlim terroristák támadták meg; meggyilkolták a 29 éves küldöttet, Gábriel Holtzmannt, hasonlókoru feleségét, Rivkát, valamint még három izraeli zsidót, akik a Chábád Ház vendéglátását élvezték.
A Holtzmann házaspár két éves fiát, Mojsit, az indiai keresztény dadája, Sandra Samuels' mentette ki a gyilkosok által megszállva tartott épületből, amit az indiai kommandónak, amely csigalassusággal müködött, csak hatvan óra leforgása után sikerült megtisztitani a gyilkosoktól.
Amikor Rivka szülei, a Rosenberg házaspár, pénteken késő délután Bombayba érkezett, a fiatal pár már nem élt. A nagyszülök, sirva zokogva nyilatkoztak: átveszik a Bombayi Chábád-Ház vezetését, felnevelik az elárvult kis Mojsit, akiből "India jövendő főrabbija lesz".
Ma egész Indiában, a millárdnyi lakosságból, kb. 5000 a zsidő. A 12 Chábád-Ház föleg az izraeli hátizsák-túristákat célozza meg: legyen nekik hol kósert enniők és a szombatot zsidó környezetben eltölteniök.
Közben a csecsemő Mojsi dadájával Izraelben van, időnként kétségbeesetten hivja édesanyját ("Imá, Imá") és készül jövendő feladatára, mint "India főrabbija".
A new-yorki Chábád-Központ már elhatározta, hogy ujjáépiti a bombayi, majdnem tövig rombolt ötemeletes házat, mig a többi indiai Chábád-Ház gyüjtőakciót rendez, a Házak védelmi felszerelése, miután "kiderült" hogy ez a terroristák egy kedvelt célpontja. A 12 Chábád-Ház biztositása hozzávetőlegesen egy millió dollárba kell hogy kerüljön.
Egyelőre a Chábád-Ház ideiglenesen egy helyi zsidó házában müködik, aki a házat a chábád rendelkezésére bocsátotta. A goai sáliách, Dov Goldberg, az ideiglenes bombayi küldött "amig Mojsele fölnő és átveszi szülei örökségét. A tevékenység egy percre sem szünetel" – mondja Goldberg.
Az új sáliách nem győzi dicsérni Sandrát, aki szemében "egy földreszállt angyal". Odaadása nem ismert határt – mondja – hiszen ő maga elmenekülhetett volna, de ő maradt és kimentette Mojsit. Sandra (44), özvegy akinek két fia van Bombayban (18 és 25 évesek) azt mondja hogy addig marad Izraelben "amig Mojsinak szüksége van rám".
Arra nézve hogy mennyire megtanulta Sandra és a magáévá tette, a zsidó halachikus szokásokat – meséli Goldberg – hogy a dada akart főzni valamit és megkérte őt, gyujtsa be a tüzet. Az izraeli ujságirók nem értették, kérdezték mire jó ez és Sandra, a keresztény indiai nő, megmagyarázta nekik, hogy a Halacha szerint egy nem-zsidó főzhet kóser ételt, ha zsidó gyujtsa be a tüzhelyet...
Mások szerint egyáltalán isteni csoda, hogy Sandra a helyszinen volt, amikor a terrortámadás történt. Ugyanis, ez egy szerdai napon történt, amikor Sandra szabadnapos és éppen haza akart utazni, de lekéste az autóbuszt. Ezért visszament hogy megvacsorázzon, mig a következő busz jön – és ottragadt amikor a terroristák jöttek.
Az öt izraeli áldozat – köztük a sáliách Holtzberg és neje – temetésén szivettépő jelenetek voltak . Mordecháj Askenázi rabbi, a kfár Chábád település rabbija, tetemre hivta magát az Örökkévalót , kérdezvén: MIÉRT?! Miért járt ez nekünk?? – majd hozzátette hogy a rebbe szerint szabad megkérdezni a Teremtőt, miért csinálja amit csinál.
Közben New-Yorkban a küldöttek konferenciája a gazdasági világválság jegyében zajlott, miután több zsidó milliomos, köztük az izraeli Levájjev, aki a Chábád küldöttek nagy támogatója volt eddig – főleg Oroszországban – nagy nehézségekkel küzd és sok pénzt veszitett
A LETAGADOTT KÉZFOGÁS – 2 felvonásban
El-Azhar Mohammed Száid Mentávi sejknek, Egyiptom legmagasabb moszlim vallási méltóságának, melege van az utóbbi időben. Nagyon melege van.
Ugyanis, az Enszben tartott Vallásközi Dialógus konferencián, még valamikor a mult hónapban, Mohammed Száid stb. szembe találta magát Simon Peresszel, Izrael állam elnökével, barátságosan kezet ráztak és – a Mááriv értesülése szerint – szivélyes beszélgetést is folytatott vele.
De mit tesz a Dibuk – ahogy megboldogult Efrájim Kishon barátunk szokta mondani – egy izraeli fotós, méghozzá az állami sajtóhivatalból, aki Peresz kiséretében volt – lencsevégre kapta a szokványos jelenetet és az megjelent a világsajtóban.
Ettől fogva a szegény sejknek se éjjele se nappala. Az egyiptomi és az arab sajtó szünet nélkül támadja, mint egy "árulót", aki parolázott az "ellenséggel", a "szegény palesztin gyerekek gyilkosával". Nem maradt más hátra mint "megmagyarázni" a szemmel láthatót. A sejk közölte, szóban, kissé dadogva, hogy sok ember vonult el előtt és ő kezet rázott mindenkivel, anélkül hogy ismerné őket.
Mivel a kritika nem fogta be a száját és az egyiptomi szélsőségesek már-már tettlegességel fenyegették derék sejkünket – egy további, most már hivatalos közleményben az mondják famulusai, hogy "a kép valódi, nem hamisitvány, de a kézfogás spontán volt, "nem volt előkészitve"... a sejket meglepte Peresz és nem ismerte fel..."
A napokban megjött a végleges(?) verzió: "a kép hamisitvány, fotomontázs, izraeli kitaláció, provokáció"...
Kérjük nem elfelejteni: Izrael és Egyiptom között nem áll fenn hadiállapot, a két állam évekkel ezelőtt békét kötött és nagykövetek képviselik őket Kairóban és Tel-Avivban...
OXFORDI DIÁKOK VALLÁSOS
ZSIDÓKNAK ÁLCÁZTÁK MAGUKAT...
Ami egy egyetemi diákcsinynek tünt, vagy talán annak is indult – tartja most izgalomban a brit zsidóságot. Ha nem elég az egyre szaporodó antiszemita incidensek fenyegető voltában – most a neves oxfordi egyetem diákjai követtek el egy izléstelen "tréfát" melynek cime az volt hogy "Hozd a zsidót!".
Lényege: a résztvevők zsidóknak, sőt vallásos zsidóknak álcázzák magukat, szakállt és pajeszt ragasztanak maguknak és "egy zsák pénzt" tartanak kezükben. Az angol zsidóság osrszágos szervezete tiltakozott, mondván hogy "a legjobb esetben izléstelen diákcsinyről van szó, de rosszabb esetben ez nyilt antiszemitizmus'. Az egyetem vezetősége vizsgálatot inditott.
A Sun cimű bulvárlap ezzel kapcsolatban felevenitette a tavaly botrányt, ami akkor tört ki amikor Harry herceg, a trónörökös Charles fia, egy bulin náci egyenruhában jelent meg. Az eset annakidején nagy port vert fel, de voltak akik akkor is mint egy izléstelen tréfát tussolták el
13 ÉVES KÁNTOR A KIBBUCBAN
Az izraeli kibbucok többsége nem kimondottan vallásos, sőt lehet mondani – ennek az ellenkezője. Ennek ellenére, sok kibbucban szerveznek az utóbbi években alkalmi imaházakat, főleg a nagy ünnepek alkalmával.
Igy volt ez hosszu éveken keresztül az émeki Szolölim kibbucban. Mindig akadt 10-15 férfi és nem kevesebb nő(de az utóbbiak nem számitanak be a "minján" kvórumba) akik imádkoztak a nagy ünnepeken, főleg az idősebb korosztály képviselői.
Az idén, úgy látszott, nehéz lesz a Minjánt összehozni. Ezért a loddi chábád jesivából kiküldtek a kibbucba, erősitésül öt bóchert. Igy már meglett volna a tizes qorum, talán több is, de az utolsó pillanatban kiderült, hogy nincs előmiádkozó, cházán, vagy ha úgy jobban tetszik – kántor.
Ekkor felemelkedett űltéből egy gyereknek látszó bócher, Mose-Zvi Halperin és azt mondta hogy ő megpróbálná.
Az ifju, aki csak nemrég volt bár-micvá (13 éves), sikerrel tette le a "vizsgát": üde gyerekhangján magával ragadta a 20 és egynéhány főnyi hallgatóságot és mint egy "öreg és gyakorlott" kántor, sőt főkántor(!) mondta el az ujévi imákat.
Apja, Simson, büszke fiára. A család Nazaret-Ilitben lakik, "de Mojse nem jött haza, szabadságra, a jesivából, hanem elment a kibbucba, hogy segitsen zsidóknak, akik nem tudnak imádkozni" – mondja a Halperin papa.
A mellékelt kép, amelyen Mojse Tfillinben látható, természetesen nem Ros Hásánákor készült (amikor tilos a fotózás és nem légolnak Tfillint) hanem egy egyszerü hétköznapon, a jesivában, amikor az ifju a Tóra elé járult.
OROSZ SZOMBATOSOK ALLIJÁZNI AKARNAK
Az ügy a felsőbiróság előtt * A belügyminiszter : nem zsidók
Ez egy 200 éves vita, több felvonásban, hosszu szünetekkel. Az első szombatosokat Oroszországban fedezték fel – zsidókat kereső zsidók – de voltak Erdélyben is. Oroszországban szubotnik volt az elnevezésük, mivel szombaton nem dolgoztak és igyekeztek több zsidó szokást betartani. Soha nem tértek be és soha semmiféle zsidó fórum, vagy rabbinátus nem ismerte el zsidóságukat.
A "dicső" szovjetunió elmulta után, a nagy tömegallija idején, a Szochnut nagy igyekezetében a minőségből mennyiséget csinálni – amikor félmilliónyi orosz pravoszláv gójt is emigráltattak – behoztak Izraelbe többszáz un. szubotnyikot is.
Utána ezt leállitották és a belügyminisztérium kinyilatkoztatta, hogy a szubotnyikok nem zsidók és nem jogosultak az allijára.
Eddig a tények. Az is tény hogy a Szochnut elhamarkodott igyekezete több tucat családot kettészakitott: a szülöket allijáztatták, mig fiaiknak/lányaiknak, akiknek nem szomabos férje-felesége van – azt mondták hogy "nyet".
Az is tény hogy létezik Izraelben egy Sávé Jiszráél nevü voluntáris szervezet, amely feladatának tekinti világszerte felderiteni azokat az ezoterikus embereket, akik magukról azt hiszik hogy zsidók – és Izraelbe hozni őket. Ilyenek vannak nem is kevesen – Ázsiában, Afrikában és mindenütt ahol az életszinvonal alacsonyabb mint Izraelben. Ez a szervezet állandóan beadványokkal bombázza a felsőbiróságot, mivel az izraeli hatóságok, föleg a belügyminisztérium, nem "müködnek együtt".
Most, mielőtt a felsőbiróság a szubotnyikok ügyében határozna – a rabbinátus egyértelmüen nem lát bennük zsidókat – tele van az izraeli sajtó szines hirekkel, a "szegény elnyomott szubotnyikokról", akiket a gonosz izraeli bürokrácia nem enged be.
Nincs elég bajunk a keresztény falasmorákkal Etiópiából – kérdezi-mondja az egyik rabbi, aki az üggyel foglalkozik – most idehoznák a 10 -20 – 50 ezernyi szubotnyikot is, nem beszélve egyes afrikai törzsekről, amelyek Jákob ősapánk egy fia leszármazottjának tekintik magukat...
A TEMPLOMJÁRÓ NŐK TOVÁBB ÉLNEK –
MONDJA EGY AMERIKAI ZSIDÓ FELMÉRÉS
"Lassan járj (a zsinagógába, de legalább egyszer egy héten) – tovább élsz" – ez
lehetne a jelszava annak a felmérésnek, amit az utóbbi időben new-Yorkban követtek el és melynek egyik konklúziója, hogy az idős nők, akik vallásos életet élnek és rendszeresen látogatják a zsinagógát (ha zsidókról van szó), vagy más templomokat – tovább élnek.
A felmérés a Jeshiva College, a vallásos Jeshiva University orvosképző Intézetéek müve és a most közzétett eredmények általános feltünést keltettek. "Nem értjük pontosan miért és hogyan" – mondja Dr Eliezer Schnall. ,a felmérés vezetője, de az eredmény egyértelmü. Nem ezt kutattuk, nem ez volt a felmérés elsődleges célja – de az eredmény kétségtelen. Ez pedig nem kevesebb mint 20% - ennyivel később halnak meg azok az idős nők, akik részt vesznek vallásos jellegü összejöveteleken (zsinagógában, mecsetben, keresztény templomban stb.
Közel 100 ezer (pontosan 92,395) menstruáció utáni (post-menstrulal) nönek tettek fel hét és fél éven keresztül rengeteg kérdést, amely az egészségükre, munkájukra, vallási hozzáállásukra vonatkozott és az egyik eredmény a hosszu élet. A kérdezettek között voltak zsidók, keresztények, buddhisták, moszlimok, stb. A felmérés részletes eredményeit a Psychology and Health cimü folyóiratban tették közzé, amely az Európai Egészség és Pszichológiai Társaság közlönye.
Ehhez a krónikásnak nem igen van mit hozzátenni. Ha csak azt nem, hogy a zsidó Talmud-Bölcsek ezt tudták – 2000 évvel ezelőtt.
A Midrás elbeszéli, hogy egy nagyon öreg zsidó asszony egyszer életunt lett. Elment a tannaita Joszi ben Chalafta rabbihoz és kiöntötte előtte a szivét: rabbi! Már nagyon megvénültem és unom az életemet, ami elvesztette értelmét. Nyomoruságos élet ez, nem érzem az étel és ital izét – szeretnék már meghalni!
Kérdezte tőle rabbi Joszi: mit csinálsz egész nap? Mivel foglalod el magad? Mi szerinted az oka hogy ilyen élemedet kort értél meg? A néni válasza: nem is tudom. De reggel ahogy felkelek, bármi dolgom is lenne – elmegyek a templomba (tanházba) és imádkozok vagy hallgatom a férfiak tanulását...
Rabbi Joszi azt tanácsolta neki: hagyjon fel ezzel a szokásával és három egymást követő napon - ne menjen el a zsinagógába. Az öregasszony megfogadta a tanácsot és a negyedik napon megbetegedett és meghalt (Midrás Jálkut Simoni, Mislé, 843:8). Lásd Naftali Kraus: Az Ősi Forrás (15) MIT MOND A HALACHA, Budapest 2005, Adoc-Semic kiadás.
Adalék a "lebéklyózott feleség" (Aguna) problémához
A "HALOTT FÉRJ"NEK KÉT GYEREKE VAN
EGY NEM-ZSIDÓ NŐTŐL – AMERIKÁBAN . . .
Zsidó-világ-szerte problémát képez az "aguna", az elhagyott asszony probléma, akit azért hivnak lebéklyózottnak, mivel nem mehet férjhez, amig nem tudja bizonyita hogy férje meghalt. Sokan vádolják a rabbikat vaskalapossággal, sőt kegyetlenséggel, amiért nem sietnek – megfelelő bizonyitékok nélkül – holttá nyilvánitani eltünt, vagy elszökött férjeket. A halacha (a zsidó törvény) szigoruan tiltja hogy egy férjes asszony egy más férfivel házasodjon össze, amig törvényes férje el nem vált tőle – vagy meg nem halt.
A hosszu bevezető azért szükséges hogy megértsük az alábbi történetet.
Beér-Seván, Ábrahám ősapánk ősi városában, 15 évvel ezelőtt egybekelt egy fiatal pár. Nagy volt a szerelem, de fokozatosan egyre kisebb lett. A pár elhidegült egymástól és kb. tiz évvel ezelőtt eltünt a férj mint a kámfor. Családja annyit mondott hogy Braziliába utazott és ott "eltünt a dzsungelben" és "valószinüleg meghalt".
Az elhagyott feleség, akinek férje sok adósságot hagyott hátra – nem hitte el hogy férje meghalt és egyre csak várta. Az utóbbi időben megunta a várakozást, ujra férjhez akart menni és a beér-sevai rabbinátushoz fordult: rendezzék státusát, nyilvánitsák holttá eltünt férjét. A rabbik azt mondták, hogy sajnos nem tudnak segiteni, mert valami bizonyiték kellene, hogy a férj valóban meghalt.
Az asszony magándetektivet fogadott, aki felderitette, hogy a brazil sztori kamuflázs volt csupán, amit a férj családja talált ki. Amaz Amerikába szökött, ott is él, Kaliforniában, egy nem-zsidó nővel, akitől két gyereke is van. A rabbik többször fordultak hozzá, adjon get-et (válólevelet) feleségének, de az megtagadta a kérés teljesitését.
Most a Beér-Sevai Bét Din feje, Avergil rabbi, semmisnek fogja nyilvánitani az elhagyott feleség házasságát és igy az ujra férjhez mehet. A másik lehetőség – feljelenteni a férjet bigámiáért, ami az Egyesült Államokban is tilos – hosszadalmas és nehézkes lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése