ZSIDÓSÁG – ÁTÓL Z.ig –M. betü
MOST EGY ÉVE JELENT MEG BUDAPESTEN NAFTALI KRAUS LEGUJABB KÖNVYE, AZ ŐSI FORRÁS SOROZAT 19. KÖTETE. EZ A ZSIDÓ FOGALOMTÁR.
MIVEL A PESTI UJ ÉLET "FELSŐ UTASITÁSRA", MEGSZAKITOTTA A KÖNYVBEN FOGLALT INFORMÁCIÓ FOLYTATÁSOS KÖZLÉSÉT – MEGTESSZÜK EZT MI HELYETTE
M
MÁÁCHÁLOT ÁSZUROT – (héber) tiltott ételek. Minden, ami nem kóser, legyen az tisztátalan állat, madár és hal húsa, vagy tejes és húsos összekeverve, vagy bármilyen étel és annak tartozéka, ami nem zsidó által, nem kósersági felügyelet mellett készült. Ide tartozik az a tiszta állat, madár is, amelyet nem szakképzett, vallásos sakter vágott le, a háláchá vonatkozó törvényei szerint, valamint az (egyébként kóser) tej és termékei is, amelynek fejésénél nem felügyelt zsidó másgiách (l. o.).
MÁÁRÁT HÁMÁCHPÉLÁ – (héber) Machpéla-barlang Hebronban, az ősők temetkezési helye, amit Ábrahám vásárolt meg Chét fiaitól 400 ezüstért, hogy oda eltemethesse feleségét, Sárát. A hagyomány szerint a három ősapa és három ősanya (Sára, Rivka és Lea) vannak ott eltemetve, valamint Ádám és Éva, az első emberpár. A M. H. a zsidók egyik elsőrendű szent helye Erec Jiszráél területén.
Az arabok egy mecsetet építettek a M. H. területén, és ma ott felváltva imádkoznak zsidók és moszlimok.
MÁÁSZÉR – (tized) a juttatás, amit a zsidó ember a levitáknak (l. o.) köteles adni terméséből. Ebből egy tizedet a levita köteles leadni a kohanitáknak (Trumát Máászér). Többféle M. van, egyike az, amit a szegényeknek adnak, míg egy másik M.-t a termelő maga fogyasztja el – Jeruzsálemben.
MÁCÁ – (héber) pászka, macesz. A kovásztalan kenyér, amit peszáchkor eszünk. Az első napon kötelesség (micvá) M.-t enni, a többi napokon tilos kovászost enni, de nem kötelező maceszt fogyasztani, hanem lehet krumplin, zöldségen és gyümölcsön élni.
Mai formájában a M. lehet gépi – ha olyan elővigyázattal sütik, hogy a tészta ne erjedjen – vagy kézi (lásd M. Smurá). Valamikor ez a téma nagy vita tárgyát képezte az ellenzők és az igenlők között.
MÁCÁ-SMURÁ – (héber) „megőrzött” pászka, amit az aratástól, majd később a sütéskor „öriznek”, hogy ne erjedjen meg a tészta, és ne váljon chameccá (l. o.).
MÁCHZOR – (héber) ünnepi imakönyv, amely a ros hasanai, jom kippuri, valamint a három Zarándokünnepen (l. o.) mondott imákat és pijutokat (l. o.) tartalmazza. A szónak a modern héberben több más értelme is van.
MÁFTIR – (héber) lásd Háftárá.
MÁGÉN DÁVID – (héber) Dávid pajzsa, vagy közkeletű nevén Dávid csillag. Hatágú csillag; az elsőt Cidonban találták egy héber nyelvű pecsét diszítéseként. A Kapper-Naumi (Kfár Nachum) zsinagógában is leltek egyet, a harmadik században. A karaita Eskol Hákofer című könyv (a XII. században) is ír róla..Ugyancsak említi a Ráziél Hámálách című kabbalisztikus könyv is.
A két háromszögből összeálló M. D. ismert volt más, antik kultúrákban is, és nincs zsidó vallási jelentősége.
Napjainkban Izrael zászlaján szerepel a M. D., és így hivatalos állami embléma lett belőle.
MAJCI – Moci (eljiddisült héber) – az a kenyérdarabka, amit az áldás elmondása után („Hámoci lechem min Háárec”) a szájunkba veszünk. A péntek esti lakomán a családfő felvágja a kalácsot és M.-t ad a résztvevőknek
MÁJIM ÁCHRONIM – (héber) étkezés utáni kézleöntés, az ujjak hegyét nedvesítik meg áldás nélkül, és a felhasznált vizet eltávolítják az asztalról,
az étkezés utáni áldás (l. o.) elmondása előtt. Alapja talmudi.
MÁJSZE-BEHÉME – (eljiddisült héber: Máásze-böhémá), állati munka. Ha valaki nagyon nehezen dolgozik. „Úgy gürcöltem, mint májsze-böhéme”.
MÁLHE MÓVESZ – (magyar-jiddis) a héber Mál’ách Hámávet (a halál angyala)ból korrumpálva.
MÁ NISTÁNÁ – (héber) Miben különbözik? A négy kérdés, amelyeket a széderestén felteszünk, és amikre válaszolva elmondjuk az egyiptomi történetet; Jákob családjának bevándorlását Egyiptomba az éhínség idején, majd elnyomásukat az új fáraó által, és csodálatos kiszabadulásukat a rabszolgaság házából, miután az Örökkévaló elküldte Mózest és Áront, és tíz csapást mért Egyiptomra (l.o.).
A kérdések röviden: Miért eszünk ezen az estén (és Peszách többi napján) csak maceszt; miért eszünk keserű gyökeret (tormát); miért mártogatunk ezen az estén kétszer is, és miért ülünk hátradőlve, mint (valamikor) a szabad emberek. A Hágádá elbeszélése képezi a választ ezen kérdésekre.
MÁOZ CUR – a középkorban keletkezett héber dal, amely hat strófában énekli meg a zsidó történelem egyes, kiemelkedő pontjait. A szerző neve – Mordecháj – a strófák kezdőbetűiben. Az utolsó szakasz, Barbarossa Frigyes zsidóüldözéseiről, később íródott.
MARANNUSOK – (spanyol-latin) erőszakkal megkeresztelt spanyol és portugál zsidók, akik titokban megtartották őseik hitét. Héberül: ánuszim. A vérengző spanyol inkvizíció által kiűzött vagy meggyilkolt zsidók egyik „mellékterméke” voltak a M. Közülük jó néhányan – miután szabad földre értek – visszatértek őseik hitéhez. Egyesek szerint a KOL NIDRÉ (l. o.) az ő nevükhőz fűződik.
MÁR-CHESVÁN – a héber naptár nyolcadik hónapja.
MÁR’IT ÁJIN – (héber) látszat. Cselekvés ami tiltottnak látszik A Talmud konstatálja, hogy minden olyan dolog, ami a látszat miatt tilos (tehát valójában nem tilos, de ha valaki látja, azt hiheti...), azt még zárt ajtók mögött sem szabad tenni.
MÁROR – (héber) mindenféle keserű gyökér, zöldség gyűjtőneve. Szédereste a szédertálon szereplő M. általában reszelt torma, vagy saláta, vagy mind a kettő. Az egyiptomi elnyomatás és genocídium keserűségére hivatott emlékeztetni.
MÁSGIÁCH – (héber) felügyelő, ellenőr. Általában kósersági felügyelőről van szó, aki az üzemben/vendéglőben a hechsert (l. o.) adó rabbi képviselője, és neki tartozik felelősséggel. A jesivákban a tanulásra felügyelő rabbit is így nevezik. A szó maga bibliai eredetű (Énekek 2,9), ott figyelést jelent.
MÁSKON – (héber) zálog. A Tóra emberséges törvényei között előkelő helyet foglal el a zálog, amit valaki adóssága fejében ad. Ha egy takaróról van szó – azt estefelé vissza kell adni. Munkaeszközöket egyáltalán nem lehet zálogba venni. Ha a kölcsönző jön a zálogért – nem mehet be a zálogadó házába, hanem kint kell megvárnia, amíg az kihozza neki a zálogot.
MÁTÁNOT LÖEVJONIM – (héber) ajándékok a nélkülözőknek. Purimi micva, a Misloách Mánot (Sláchmónesz) ikertestvére. Alapjuk és első előfordulásuk Eszter könyvében (l. o.), melyet Purimkor olvasunk fel. Napjainkban ez alatt pénzbeli támogatást értünk, amit „aznap”, vagyis Purimkor kell adni a szegényeknek.
MÁTNOT ÁNIJJIM – (héber) a szegényeknek juttatott mezőgazdasági termékek (Leket, Sichchá és Péá l. o.) gyűjtőneve. Nem tévesztendő össze a hasonló nevű Mátánot Löevjonimmal, ami purimi micva (l. o.)
MÁ TÓVU – (héber) „Mily kellemesek (sátraid, ó Jákob...)”. Vers Bileám (Bálám) átkából, amely áldássá vált (lásd 4Mózes 24,5). A reggeli ima bevezető részében is megtaláljuk. A Midrás szerint a mezopotámiai varázsló, akit Moáv királya felbérelt, hogy átkozza ki Izraelt, megszemlélte a zsidó tábort és látta, hogy „ajtajaik (és ablakaik) nem nyilnak egymás felé”, vagyis szemérmes viselkedésük példaadó és akaratlanul áldássá vált az átok.
MÁZÁL TOV – (héber) jó szerencsét. Jókívánság, gratuláció, amit egy örvendetes eseményre mondunk. Jiddisül: mázltov.
MECIJE – (jiddis) héberből: Möciá. Talált tárgy. Átvitt értelemben: olyan olcsó, mintha találta volna valaki (ingyen).
MEGILÁT ESZTER – (héber) Eszter könyve (tekercse) a bibliai 5 tekercs egyike, melyben a purimi történés van leírva: a perzsiai zsidók csodálatos megmenekülése a Hámán-féle genocídium-terv következményeitől. A Talmud szerint Eszter és Mordecháj írták.
MELÁMED – (héber) oktató, tanító a chéderben (l. o.)
MELÁVE MÁLKÁ – (arameus) a királynő kísérete. A szombat esti lakoma, a szombat királynő búcsúztatása, speciális dalokkal és zsidó/chaszid történetek elbeszélésével.
MENEDÉKVÁROSOK – lásd Áré Miklát.
MENÓRA – (héber) lámpa. A Hajlék (majd a két Szentély) hétágú lámpája, és a Hasmóneusok nyolcágú chánukkálámpája. Ismert zsidó jelkép, Izrael állam szimbóluma.
MESSIÁS – (héber: Másiách, szó szerint felkent). Eredetileg felkent király, Dávid, majd leszármazottai, a megváltó, akire a zsidók várnak évezredek óta. Maimonides szerint ő lesz az, aki összegyűjti a szórványokat, megvívja az Örökkévaló harcait, és felépíti a Szentélyt. Rabbi Akiba annak idején azt hitte, hogy Ben-Kuziba (Bár-Kochbá) a Messiás. Az aggáda két M.-ról beszél: egy „elő-messiás” (Ben Joszéf), aki az igazi M. (Ben Dávid) jöttét jelzi. Minden korban voltak messiásvárók és álmessiások. A legnevezetesebb közöttük Sábtáj Cvi volt. A Talmud szerint tilos számítgatni, mikor jön a Messiás, mert ez csak csalódást okozhat. Maimonides, a 13 hitágazat (lásd ott) utolsó előttiében kimondja, hogy „hiszek teljes hittel a Messiás eljövetelében, ha késlekedik is, naponta várom, hogy jöjjön”.
MÉT MICVÁ – (héber) micva-halott, vagyis egy halott, akit nincs senki, aki eltemessen, és akit micva minden zsidónak eltemetni. A mindenkori chevra kádisák (l. o.) elsődleges feladatuknak tekintik a M. M.-val való foglalkozást, a mielőbbi eltemetést.
MEZUZÁ – Tórai idézetek pergamenre kézzel írva, egy tokban az ajtófélfán; „a zsidó ajtók őrzője”. A zsidó lakások ismertetőjele. Egyike a Tóra 613 parancsolatának.
MICVA – (héber) parancsolat. A zsidó népet 613 parancsolat kötelezi, míg a noachitákat (l. o.) mindössze hét. A 613 közül 248 a cselekvő, és 365 a tiltó parancsolat. Napjainkban, amikor nincs Szentély, az áldozati rend szünetel, és az országgal kapcsolatos parancsolatok sincsenek érvényben (a Tóra szerint) – kb. 250-280 M. az, amelyek gyakorlatilag keresztülvihetők.
MICVÁ SEHÁZMÁN GRÁMÁ – (héber) időhöz kötött parancsolat, amelyek legtöbbjétől a zsidó nők fel vannak mentve. Például: az ünnepi sátorban tartózkodni (enni-aludni), mert ez csak Szukkotkor (Sátorosünnep) (l. o.) kötelező; avagy a Tfillin-légolás, amely csak hétköznap van, de nincs szombaton stb. Van azonban néhány micva (például a szombattartás, Peszách stb.), amelyek kötelezik a nőket is. Ilyen például Chánuká és Purim, bár időhöz kötöttek, mivel „a nők is részesei voltak a csodálatos megmenekülésnek”.
MIDÁ KÖNEGED MIDÁ – (héber) egyenlő mértékkel mérni. Így viselkedik az Örökkévaló Bölcseink felfogása szerint az emberiséggel. Jót jóért és rosszat rosszért fizet. Példa: az egyiptomiak vízbe dobták a héber gyerekeket, és az Örökkévaló a tengerbe fullasztotta a fáraó lovasságát.
MIDRÁSOK – (héber) értelmezés, magyarázat, fejtegetés; a szó magyar fordítása nem adja ki teljes értelmét. A gyakorlatban a Tóra értelmezése, két fő vonulatban: midrás háláchá és ággádá. Vagyis a háláchá kifejtése az írott Tóra szövegéből. (Példa: a homlokon lévő fejdísz – totáfot – nem más, mint a háláchá által előírt tfillin.) Ez a vonulat a parancsolatok bővített értelmezéséből további utasításokat és megszorításokat, néhol könnyítéseket vezet le.
A másik vonulat az ággáda; nevelő szándékú elbeszélések, történetek gyűjteménye, amelyek gyakran kiegészítik a szűkszavú bibliai szöveget. Az ággádikus magyarázatok rendszerint kiragadják a bibliai verset szövegkörnyezetéből, és annak új, nemegyszer ezoterikus értelmezést adnak. A három fő háláchikus midrás a Mechiltá (Mózes második könyvére), a Szifrá; Torát Kohánim (Mózes harmadik könyvére), és a Szifré (Mózes negyedik és ötödik könyvére). A legismertebb ággádikus midrások: a Midrás Rábbá, a Tánchumá, Jálkut Simoni, Psziktá stb. Az Ocár Jiszráél több mint száz különböző midrást sorol fel, és a lista nem teljes. A két Talmud legendái is a midrás ággádá kategóriájába tartoznak.
MIGO – (arameus) talmudi, jogi kifejezés, jelentése mivelhogy, minthogy. Ha a bírák tudják, hogy az egyik fél birtokában van egy olyan érvelés, amellyel megnyerheti a pert – akkor a javára döntenek abban az esetben, ha valamilyen okból egy gyengébb érvet használt. „Mivelhogy tudjuk, hogy az illető ezt és ezt mondhatja (vagy mondhatná, ha akarná) megelégszünk egy más, gyengébb érvvel is.” (Sávuot trakt. 42,a)
MIKRÁOT GDOLOT – (héber) szó szerint Nagy Irás(ok) – a Biblia (Mózes öt könyve) valamint a Próféták és a Szent Iratok – nyomtatásban, kommentárokkal vagy anélkül. Az első, aki ezen a néven adta ki a zsidó Bibliát, a nyomda feltalálása után, 1517–18-ban, négy kötetben, Daniel Bomberg volt.
MIKVE – rituális fürdő (szó szerint vízmedence); a vallásos zsidó élet elengedhetetlen tartozéka. Zsidó nők használják egyszer havonta, menstruációjuk (niddá – lásd ott) végeztével (5+7 nap); előfeltétele a házaséletnek. Fontosságára jellemző, hogy a háláchá (lásd ott) szerint előbbre való mikvét építtetni, mint zsinagógát. A legsötétebb középkorban a zsidók között nem pusztított a pestis és a kolera, mivel a zsidó nők rendszeresen tisztálkodtak – rituális okokból. Ezért vádolták őket a betegségek terjesztésével.
MINCHÁ – (héber) a délutáni ima. A Talmud szerint Izsák ősatyánk vezette be.
MINHÁG/IM – (héber) szokás/ok. A háláchában (l. o.) a szokásjognak óriási jelentősége van. A zsidó közmondás – „szokás törvényt bont” – sokkal több mint egy közmondás. „Minhág ávoténu böjádénu” – őseink szokása szerint – sok jogforrás alapja. A M. persze nem lehet ellentétben egy tételes háláchával.
MINIM – (héber, eufémizmus) eretnekek, mindenki, zsidó vagy nem zsidó – aki eltér a zsidó monoteizmus ideológiájától. A mindennapi imába (ámidá l. o.), külön áldást iktattak be a M. ellen, melyet a javnei iskolában szereztek. Eleinte a talmudi szóhasználat az első keresztényeket értette a fogalom alatt.
MINJÁN – (héber), minjen (jiddis) Szám, darabszám, számolás, számítás. Átvitt értelemben, ez tíz felnőtt férfi, vagyis a quorum, ami közösségi imához szükséges.
MI SEBÉRÁCH – (héber) „aki megáldotta” őseinket, Ábrahámot, Izsákot és Jákobot, az áldja meg...”. Ezt a szöveget mondják, amikor valaki a Tóra elé járul és – rendszerint – valamit adományoz (snóderol) a közösség javára. Van M. S. szöveg, amit a betegekre mondunk, és kérjük az Örökkévalót, gyógyítsa meg őket.
MISKÁV Z’CHUR – (héber) homoszexualitás. A Tóra egyértelműen tiltja, ocsmányságnak nevezi és a legsúlyosabb büntetést szabja ki rá. A háláchá nem kötelezi a rabbikat, hogy detektívekkel kutassák, ki a meleg, ennél fogva a jelenség mindig marginális volt. A háláchá álláspontja nem változott: a M. Z. ellentétben áll a világteremtés célkitűzésével. Ezzel szemben a jelenség női részlege marginális, jelentéktelen, és ezért büntetése is hasonló: a meleg nők nem részesülhetnek a kohanitáknak járó juttatásokból.
MISLOÁCH MÁNOT – (héber) Purimkor micve küldeni ajándékot –rendszerint ennivalót – felebarátainknak, a menekülés megünneplésére, annak emlékére, hogy az Örökkévaló meghiúsította Hámán gyilkos genocídium tervét. Jiddisül: sláchmónesz. A nagyvilágban, illetve a zsidó világban, dióval illetve mákkal töltött Hámán-táskát sütnek és küldenek ajándékba, Magyarországon a kindli dívott valamikor.
MISNA/MISNÁJOT – a Szóbeli Tan első írásbeli összefoglalása a tanaiták (lásd ott) által, rabbi Jehuda, a fejedelem szerkesztésében. A M.-t magyarázta, értelmezte később a Gemárá (l. o.), amivel együtt a Talmudot alkotja. Napjainkban bevett szokás Misnájot-ot tanulni az elhunytak lelki üdvéért. Nevesebb Misna-magyarázatok: Rabbi Ovádjá Bartinora; Jáchin Uboáz , és napjainkban a Kháti féle M. magyarázat.
MISPÓCHE – (jiddis) család. Héberül: mispáchá. A zsidó nép családcentrikus, ez a legfontosabb elem.
MISZÁSZEKOLNI – héberből elferdített magyar-zsidó műszó (Mitászék – héberül – foglalatoskodik), ami alatt a halottal való foglalkozás értendő (mosdatás, öltöztetés stb.). Valószínűleg a Chevra Kádisá (l. o.) szóhasználatában alakult ki.
MITJÁVNIM – (héber) hellénisták. Így nevezték azokat az áruló, asszimiláns zsidókat, akik a szír-görög hódoltság korában, kiszolgálták a megszállókat. A Hasmóneusok győzelmével és a Szentély megtisztításával eltűntek a M.-k is.
MODE ÁNI – (héber) rövid köszönő fohász, amit reggelente, felkelés előtt, még az ágyban mondanak. Szövege az imakönyvben található.
MOHÉL – (héber) hivatásos körülmetélő, aki a zsidó gyerekeket nyolcnapos korukban Ábrahám szövetségébe segíti. Jiddisül: majl.
MUKCE – (héber) kijelölt, elkülönített. Egy olyan dolog, aminek használata (vagy akár mozdítása) szombaton tilos. Többféle M. van, lásd a Sulchán Áruchban vagy Donin rabbi könyvében.
MUSZÁF – (héber) szombaton, ünnepeken és újholdkor (de nem Chánukákor és Purimkor) az imarendbe iktatott többlet-fohász, az egykori hasonló nevű áldozat emlékére és helyettesítésére.
(Folyt.köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése