MESSIÁSI IDŐK. ..

FELDMAJER ÜDVÖZLI AZ ÚJ EGYHÁZI TÖRVÉNYT,

 AMELY HÁROM ZSIDÓ HITFELEKEZETET ISMER EL . . .

 Egyértelmű helyzetet teremt az új, kedd hajnalban meghozott egyházi törvény; amely közösségek a kritériumrendszernek eleget tesznek, azokat bejegyzik, míg azok számára, amelyek nem felelnek meg, megszűnnek az egyházalapítással kapcsolatos visszaélés lehetőségei - mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek.

 Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató törvényt fogadott el a parlament. "Soha nem tartottuk jónak, hogy olyan, történelmileg teljesen abszurd fogalmakat használtak az eredeti törvényjavaslat beterjesztői, amelyek egyáltalán nem igazodtak a valósághoz, és szembenálltak a történelmi tényekkel" - jelentette ki.

Példaként hozta fel erre, hogy az eredeti beterjesztésben az 1895-ös egyházi törvényt vették alapul, amelynek kategóriáiba olyan egyházakat is megpróbáltak besorolni, amelyek akkor még nem is léteztek. A koncepció eredeti, kategorizáló rendszerénél meglátása szerint sokkal jobb ez a mostani, egyetlen kategóriát használó törvény, ugyanis "a mostani felsorolás tisztább helyzetet teremt". Azt, hogy a törvény hogyan fog működni, a joggyakorlat mutatja majd meg - vélekedett.

 Feldmájer Péter megemlítette, a Mazsihisz vezetői a törvény-előkészítés első szakaszában részt vettek az egyeztetéseken, a későbbiekben pedig a szakértői egyeztetésből is kivette a részét a Mazsihisz képviselője. Azt a végleges törvényjavaslatot azonban, amelyet az előterjesztők benyújtottak a parlamentnek, nem kapták meg - tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke rámutatott: bírósági és parlamenti döntés alapján történő egyházi bejegyzésre egyaránt van példa Európában. Véleménye szerint a gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az illetékes miniszter szakmai alapon teszi majd meg az előterjesztéseit az Országgyűlésnek az egyházak bejegyzéséről, "a szakmaiságot pedig a parlament értékelni fogja". Utalt arra, hogy a kilencvenes évek óta az a Mazsihisz álláspontja, hogy az egyházalapítás kritériumát 100 tagnál magasabban kell meghúzni, de "nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy lehetnek olyan vallási csoportok, amelyek Magyarországon kis létszámmal bírnak, de adott esetben külföldön több millió hittestvérük van". Ezért nem biztos, hogy az egyházalapításnál kizárólag a létszám a döntő - magyarázta.

A húszéves kritériummal ugyanakkor a Mazsihisz egyet ért, mert "ahhoz, hogy egy vallási csoport komolyságát meg tudják vizsgálni, hosszabb időre van szükség". Feldmájer Péter annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyházak listáját a parlamentnek 4-5 évenként át kell tekintenie.

Az MSZP gyásznapot emleget

Az MSZP szerint a hétfő, amikor a parlament kormánypárti többsége elfogadta az új egyházügyi törvényt, egy "egyháztörténeti gyásznap" volt. Nyakó István az MTI-nek kedden azt mondta, hogy a szavazás méltatlan volt az egyházakhoz valamint a vallási és a lelkiismereti szabadsághoz.

A politikus úgy fogalmazott, hogy hétfőn "nem történt más, minthogy a Fidesz frakció leszavazta a KDNP négy képviselője által beterjesztett egyházügyi törvényt", majd előállt a sajátjával, amit éjszaka elfogadtak.

A képviselő kritikán alulinak nevezte, hogy hétfőn a Házban háromszor szakították meg a parlament munkáját azért, hogy az alkotmányügyi bizottsági ülésén "a Fidesz a KDNP-vel vitatkozva" az utolsó pillanatban is módosítson a normaszövegen. Az MSZP alapvető problémájaként említette, hogy a jogalkotó húsz év működést kér az egyházzá nyilvánításhoz. Felhívta a figyelmet, hogy azok az egyházak, amelyek "a diktatúra időszakában működhettek", most tovább folytathatják tevékenységüket, de azok amelyek "a szabad Magyarországon alakultak és nyerhettek egyházjogot", már nem.

A képviselő a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a keddi sajtótájékoztatójára reagálva azt mondta, hogy ők a törvény elfogadását semmiképpen sem fejlődésnek, sokkal inkább visszalépésnek látják. Hangsúlyozta, hogy a visszalépést nem az elmúlt nyolcvan évhez méri, mert nem a Horthy-, Rákosi- vagy Kádár-korszak egyházügyi politikáját tartják mérvadónak, hanem az 1791-től az 1900-as évek elejéig tartó időszak "rendkívül nyitott és progresszív törvénykezését". Emlékeztetett arra, hogy ebben a bő száz évben vált ketté az állam és az egyház, ekkor lett egyenlő minden egyház, fogadták el a vegyes házasság rendszerét, a polgári anyakönyvet és házasságkötést.

 (Forrás: MTI, HVG, Sófár)