2011. március 29., kedd

Mit mond a Háláchá?

 

  P E S Z Á C HA KOVÁSZTALAN KENYÉR
   – MÁCESZ - 
    ÉS A ZSIDÓ  SZABADSÁG ÜNNEPE        


      Bevett szokás, hogy 30 nappal a Peszách (zsidó husvét) előtt, kezdünk az ünnepről és előkészületeiről beszélni. Máris késében vagyunk és ezért a dolog fokozottabb figyelmet igényel:

 

      Peszách, (a gyengébbek kedvéért: husvét), a kovásztalan kenyér ünnepe, ami azt jelenti, hogy az ünnep nyolc napján minden olyan étel és ital fogyasztása -ideértve a kenyeret, különféle süteményeket, kekszet, sört stb. - amely élesztőt, vagy ehhez hasonló adalékanyagot tartalmaz - szigorúan tilos. Húst, halat és minden egyéb élelmiszert csak a rituális felügyelet alatt álló üzletben szabad vásárolni. Ez ma Magyarországon nem könnyű, de lehetséges. A nyolc napon kenyér helyett kizárólag máceszt (pászkát) eszünk. Ügyelni kell arra,  hogy különleges – Peszáchra sütött, kóser máceszt vásároljunk, mert egyes boltokban egész évben van nem-kóser mácesz.

 

 Az ünneppel kapcsolatban – ha egy zsidó zsidóként akarja megélni az ünnepet -  egy sor szigorú vallási előírást kell betartani:


1. A lakást oly módon kell kitakarítani, hogy annak egyetlen zugában se maradjon egyetlen szem morzsa sem. Ennek érdekében még a legkisebb fiókot, a kabátok, ruhák zsebeit is át kell vizsgálni.

2. Az ünnep nyolc napján külön edényeket kell használni, ezek az ún. peszáchi edények, melyeket a zsidó családoknál az év többi részében egyáltalán nem használnak, hanem évről-évre eltesznek és csak ekkor veszik elő. Elvileg a mindennap használatos edényeket is lehet használni, de akkor - megfelelő rituálé mellett - azokat kóserítani(kasérolni)  kell. Ennek a módja Donin rabbi könyvében, "Zsidónak lenni", vagy  a Kicur Sulchán Áruch-ban, található meg.


  T
öbb mint szokás, - halachikus előirás -  hogy néhány nappal az ünnep beállta előtt „eladják" a kovászost (chámecot) olymódon, hogy aláírunk egy előre elkészített nyilatkozatot, miszerint a chámecot eladjuk egy nem-zsidónak. Ezeket a rabbi összegyűjti és ő végzi el a gyakorlati teendőket. Ha a helyi rabbi nem tud erről – lehet a helyi chábád küldötthöz fordulni. Az "eladás" ugyan formalitásnak tünik, de enélkül az illető zsidó chámecot birtokol peszáchkor, ami egy  sulyos vétek.


3. A Széder-estét megelőző éjszakán mindenki saját otthonában elvégzi a Bödikát Cháméc szertartást, szövege a peszáchi Hágádában található. Másnap reggel, erev peszách (az idén hétfő, április 18) a cháméc elégetése, az elsőszülöttek böjtje (lásd az emlitett Donin vagy Kic. S.Á.)


4. A Széder - a Peszách ünnepének előestéje - bensőséges családi ünnep. Az ünnepi vacsora előtt mondjuk el a zsidóság őstörténetének egy részét, de legfőképp az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás szimbólumokkal tűzdelt - történetét. A Széder forgatókönyve a Haggada. Elterjedt tévhittel szemben a Széder lényege nem az evés, hanem az egyiptomi kiszabadulás elbeszélése, elmondása a zsidó gyerekeknek, amely micva a Tórában többször is emlitve van.

5. Peszách a három zarándok-ünnep egyike is. A hagyományban „szabadság-ünnep"-ként is szerepel, ezért az ünnep minden napján elmondjuk a (teljes) Hállél hálaadó imát.


Az ünnep első napján az imarendben szerepel egy áldásciklus a harmatról (Tál), ami a tavasz közeledtére emlékeztet. A második estével kezdődik a 49 napig tartó ómer számlálás.

6. Peszách nyolc napjából az első és utolsó két-két nap (az idén kedd és szerda, valamint  a következő hétfő és kedd), főünnepek, melyek előírásai megegyeznek a szombatra vonatkozó szabályokkal. Egyetlen dolog kivétel ez alól: a főzés, amit szabad.  Tűzhelyet, gázt stb. azonban csak az ünnep beállta előtt meggyújtott lángról lehet begyújtani. Ugyanez vonatkozik a dohányzásra is.

A közbenső négy nap ún. félünnep - Chol Hámoéd, "magyarul" hálemajd - (csütörtök, péntek, szombat és vasárnap) -  amikor pl. szabad utazni is,  - a közbeeső szombat kivételével !! -  esetleg dolgozni, s melyekre a szombati tilalmak nem vonatkoznak.

7. Tavasz-ünnep lévén is, Peszáchkor a zsinagógákban felolvassák az Énekek Énekét, mely - az allegorikus magyarázat szerint - az Örökkévaló és a zsidó nép szerelmét példázza,

8. A nyolcadik, azaz az utolsó napon az imádkozás során megemlékezünk halottainkról, s elmondjuk a Jizkor (Mázkir) imát.

 

   (Lásd cikkünket a Haggada ismertetéséről)

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése