2009. április 1., szerda

Mit mond a Háláchá PESZÁCHRÓL?


AMIKOR KENYÉR HELYETT MÁCESZT ESZÜNK                 
 
Peszách, (a gyengébbek kedvéért: husvét), a kovásztalan kenyér ünnepe, ami azt jelenti, hogy az ünnep nyolc napján minden olyan étel és ital fogyasztása -ideértve a kenyeret, különféle süteményeket, kekszet, sört stb. - amely élesztőt, vagy ehhez hasonló adalékanyagot tartalmaz - szigorúan tilos. Húst, halat és minden egyéb élelmiszert csak a rituális felügyelet alatt álló üzletben szabad vásárolni. Ez ma Magyarországon nem könnyű, de lehetséges.

 

 Az ünneppel kapcsolatban egy sor szigorú vallási előírást kell betartani:


1. A lakást oly módon kell kitakarítani, hogy annak egyetlen zugában se maradjon egyetlen szem morzsa sem. Ennek érdekében még a legkisebb fiókot, a kabátok, ruhák zsebeit is át kell vizsgálni.

2. Az ünnep nyolc napján külön edényeket kell használni, ezek az ún. peszáchi edények, melyeket a zsidó családoknál az év többi részében egyáltalán nem használnak, hanem évről-évre eltesznek és csak ekkor veszik elő. Elvileg a mindennap használatos edényeket is lehet használni, de akkor - megfelelő rituálé mellett - azokat kóserítani kell. Ennek a módja Donin tabbi könyvében, "Zsidónak lenni", vagy  a Kicur Sulchán Áruch-ban,  megtalálható.


Szokás, hogy néhány nappal az ünnep beállta előtt „eladják" a kovászost (chámecot) olymódon, hogy aláírunk egy előre elkészített nyilatkozatot, miszerint a chámecot eladjuk egy nem-zsidónak. Ezeket a rabbi összegyűjti és ő végzi el a gyakorlati teendőket.


3. A Széder-estét megelőző éjszakán mindenki saját otthonában elvégzi a Bödikát Cháméc szertartást, szövege a peszáchi Hágádában található.


4. A Széder - a Peszách ünnepének előestéje - bensőséges családi ünnep. Az ünnepi vacsora alatt mondjuk el a zsidóság őstörténetének egy részét, de legfőképp az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás szimbólumokkal tűzdelt - történetét.

5. Peszách a három zarándok-ünnep egyike is. A hagyományban „szabadság-ünnep"-ként is szerepel, ezért az ünnep minden napján elmondjuk a Hálél hálaadó imát.


Az ünnep második napján az imarendben szerepel egy áldásciklus a harmatról (Tál), ami a tavasz közeledtére emlékeztet. Szintén a második estével kezdődik a 49 napig tartó ómer számlálás.

6. Peszách nyolc napjából az első és utolsó két-két nap főünnep, melyek előírásai megegyeznek a szombatra vonatkozó szabályokkal. Egyetlen dolog kivétel ez alól: a főzés. Tűzhelyet, gázt stb. azonban csak az ünnep beállta előtt meggyújtott lángról lehet begyújtani. Ugyanez vonatkozik a dohányzásra is.

A közbenső négy nap ún. félünnep - Chol Hámoéd (Hálemájd) amikor pl. szabad utazni is, esetleg dolgozni, s melyekre a szombati tilalmak nem vonatkoznak.

7. Tavasz-ünnep lévén is, Peszáchkor a zsinagógákban felolvassák az Énekek Énekét, mely - az allegorikus magyarázat szerint - az Örökkévaló és a zsidó nép szerelmét példázza,

8. A nyolcadik, azaz az utolsó napon az imádkozás során megemlékezünk halottainkról, s elmondjuk a Jizkor (Mázkir) imát.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése