Orbán: a magyar holokauszt az egész nemzet tragédiája

 

A  HOLOKAUSZT A PÁVA UTCÁBAN

InfoRádió / MTI

A holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, a magyar holokauszt az egész nemzet tragédiája - írta Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt áldozatainak emléknapjára írt levelében, amelyet a Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezés olvastak föl. Az emléknapon Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a holokauszttagadás, s a történtek eltorzítása ellen emelt szót.

Az ellenzéki pártok ugyancsak a "történelemhamisítás" ellen, s a belvárosba tervezett német megszállás emlékműve ellen tiltakoztak. Áder János köztársasági elnök felhívására országszerte elnémultak a televíziók és rádiók: este 7 órakor hetven másodpercre megszakították műsorukat.

 

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést és megemlékezést rendeztek, ahol felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök emléknapi üzenetét. Ebben a miniszterelnök azt hangsúlyozta: "nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját."

Orbán Viktor levelében úgy fogalmazott: a holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, éppen ezért az egész emberiség tragédiája, ahogy a magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész nemzet tragédiájának. Utalt arra: az emlékbizottságot azért hozták létre, hogy ébren tartsák az emberek emlékezetét. Szólt arról is, hogy a magyarországi tragédia 70. évfordulóján a kormány számos programot szervez.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 69. évfordulóján rendezett eseményen tragédiának nevezte, hogy "magyarok lőttek magyarokra", ami "nem fogható fel józan ésszel". A holokauszt emléknapja nem csak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is - állapította meg.

Az államtitkár kiemelte: soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből.

Este főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az intézményben az Áldozatok Emlékfalánál.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete az emléknapon hangsúlyozta, a holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók elleni népirtás tagadására tett minden kísérlet törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére a zsidó nép kiirtásában. Ha bárki bármilyen okból megkísérli átírni vagy újraértelmezni a holokauszt történelmi tényeit politikai vagy ideológiai céllal, akkor részesévé válik annak a szánalomra méltó kísérletnek, hogy tagadni próbálják a holokausztot - tette hozzá.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közleményében azt írta, hisznek abban, hogy az igazi védelmet az ordas eszmék és az antiszemitizmus ellen is a hiteles kereszténység képes nyújtani, amely önmagából fakadóan nem tűri a kirekesztést és mások megalázását. A KDNP rámutatott: arra az időszakra tekintenek most vissza, amelyben semmibe vették az emberi jogokat, és elemi létében fenyegettek mindenkit akár származása, akár véleménye miatt.

Mesterházy Attila, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője azt írta: a történelem tényszerű tudása a legfontosabb eszköz arra, hogy a holokauszt mögött álló ember- és nemzetellenes eszmék és azok képviselői ne bújhassanak a feledés függönye mögé, bűneikre soha, semmilyen formában ne kaphassanak felmentést.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt emelte ki: a kormány ma sem a 70 évvel ezelőtt történtekkel való szembenézést segíti, inkább az alaptörvény preambulumában próbálja kitörölni a magyar történelemből ezeket az éveket, és olyan emlékművet készül állítani a Szabadság téren, amelyben összemosódik az áldozatok és a bűnösök emléke.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról írt: a Demokratikus Koalíció (DK) Auschwitz-Birkenau felszabadulásának napján emlékezik és figyelmeztet: emlékeznek a nácizmusra, a gyilkosokra, és figyelmeztetnek, soha többé olyan demokráciát, amely nem képes megvédeni magát.

A Magyar Liberális Párt közleményében arra kérte a kormányt, "hallja meg a hazai és külföldi bírálatokat, fontolja meg azokat és vonja vissza a tervezett német megszállási emlékmű felállítását".

A Szabadság térre tervezett emlékműről Rétvári Bencét is kérdezték a Holokauszt Emlékközpontban. Gulyás Márton színházi rendező, a Krétakör ügyvezetője, a szervezők engedélye nélkül tett felszólalására az államtitkár úgy reagált: az emlékmű az 1944. március 19. utáni áldozatokra emlékezik, akiket haláltáborokba hurcoltak. Ez az emlékmű senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de a történelmi ténynek emléket kíván állítani - hangsúlyozta.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) közleményében azt írta: "mély fájdalommal emlékeznek a náci haláltáborok áldozataira, különösen arra a közel félmillió honfitársunkra, akiket Magyarországról hurcoltak el".

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

 

        "NEM KELL EMKÉKEZTETŐ!"

 „A Német Szövetségi Köztársaság mindig vállalta a felelősséget a nácik tetteiért Magyarország vonatkozásában is, beleértve a magyar zsidók és mások ellen elkövetett bűnöket. A magyar kormánynak természetesen szuverén joga emlékművek felállításáról dönteni, de véleményünk szerint emlékeztetőre nekünk nincs szükségünk.” Ezzel válaszolt a 168 Óra munkatársának a Szabadság térre tervezett „német megszállási emlékmű” német megítélésével kapcsolatos kérdésére Hartmut Koschyk, a kitelepítettekért és a nemzeti kisebbségekért felelős német szövetségi kormánybiztos.

 

Koschyk hangsúlyozta: teljesen egyetért Matei Hoffmann budapesti német nagykövet álláspontjával. (A nagykövetség közleményét a múlt héten ismertettük). Célszerű volt, hogy a kormány képviselői korábban nagykövetekkel, köztük a némettel egyeztettek a magyarországi holokauszt-emlékévről, és jó lett volna, ha az emlékmű felállítása is része lett volna ennek a dialógusnak, így nem kavart volna az ügy ilyen vitákat bel- és külföldön, valamint a német médiában is.

Koschyk, a Bundestag befolyásos képviselője volt pártja, a CSU parlamenti ügyvezetője, majd a pénzügyminisztérium államtitkára. Régóta foglalkozik a magyarországi német kisebbség kérdéseivel, most tárgyalt annak vezetőivel és a kormányzat illetékeseivel

 

"A Fidesz szavazóknál  nincs  sokkal több szélsőséges antiszemita mint más pártoknál”.

  

"A keresztrefeszitett angyal" tudatosan

 a kampányidőszakra volt időzítve"

. A szobor felállítását nem véletlenül időzítették a  mostani kampányidőszakra – vélte

   az atv.hu-nak nyilatkozó Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője.

 

„A Fidesz politikai stratégiája a politikai tér „nemzeti” és „nemzetietlen” részre történő osztása” – fogalmazott megkeresésünkre Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, aki szerint a Fidesz hatékonyan aknázza ki ezt a törésvonalat. Hangsúlyozta: a párt 2002 óta „egyértelműen egy nagy, egységes jobboldal létrehozásán ügyködik”. 

Hangsúlyozta: ennek a felosztásnak a fenntartását szolgálja a Fidesz idevonatkozó politikája. „Ugyanennek részeként a kormány elleni nemzetközi kritikákat úgy kommunikálják, hogy azokat a baloldali és a liberális értelmiség kelti Magyarország – s nem a magyar kormány – ellen, mintha a kritizált kormányzati intézkedések nem is számítanának.” – fogalmazott a szakember.

Juhász úgy látja: a Holokauszt-vita is „belekerült ebbe a politikai térbe”. Szerinte a kormánypártok vezető politikusai „arra nagyon ügyelnek, hogy nyílt zsidózással ne legyenek megvádolhatók”. „Ugyanakkor a választópolgárok nemzetiekre és nemzetietlenekre történő felosztása magával hozza, hogy a Fidesz politikusai és főleg egyes Fidesz-közeli értelmiségiek belecsúsznak ilyen, kétértelmű megnyilvánulásokba” – tette hozzá az elemző.

„Biztos, hogy vannak olyanok a Fideszben, akik számára pártjuk ilyen megnyilvánulásai elfogadhatatlanok” – folytatta Juhász. „A kampány alatt ezek a hangok várhatóan felerősödnek” – vélte. Kérdésünkre úgy reagált: a Jobbik és a Fidesz szavazótábora között van átjárás, de a stabilan fideszesek között is vannak, akiknek az ilyetén megnyilvánulások fontosak. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a Fidesz szavazótáborában „a szélsőséges antiszemiták nincsenek jelen sokkal nagyobb arányban, mint más pártoknál”.

Kérdésünkre Juhász azt mondta: a Fidesznek ezek a lépései vissza is üthetnek, mivel „eltaszíthatják a párttól a mérsékeltebb szavazókat”.

NEM HIRTELEN ÖTLET

Interjúalanyunk szerint „áll valamilyen mérlegelés a Szabadság téri szobor ötlete mögött: nem úgy néz ki, hogy valamilyen hirtelen ötlettől vezérelve csinálják meg, ez tudatosan a kampányidőszakra volt időzítve”. Mint kifejtette: az ilyen kormányzati lépések nyomán kialakult közéleti viták sok – főleg bizonytalan – szavazót tartanak távol a politika egészétől, így a választástól is és mivel a bizonytalanok közt az ellenzék, az elkötelezett szavazók körében viszont a Fidesz erősebb, a részvételi arány mérséklése érdeke a Fidesznek.

Kérdésünkre, hogy a kormányzati kommunikáció a fentiekkel nem a paksi beruházásról kívánja-e elterelni a figyelmet, Juhász úgy felelt: „ami igazán fontos, arról nem lehet elterelni a figyelmet”. Az elemző árnyalta azonban a képet: a jobboldalra inkább jellemző az oroszellenesség, mint a baloldalra, ennélfogva az Orbán-Putyin megállapodás erősen megosztja a jobboldali szavazótábort.

Összegezve mindezt, interjúalanyunk úgy vélte: a Magyarország megtámadtatásáról, 1944-es vagy mostani áldozati mivoltáról szóló szövegek „összerántják a törzsszavazói táborokat”.

(atv.hu, Szegő Péter)

 

A HETI SZAKASZ (3) - Trumá -  2014

IRJA: SLOMÓ KÖVES,  rabbi

 

A hajléktalan Isten

„Készítsetek nekem szentélyt, hogy bennük lakozzam” – írja eheti szakaszunk, amikor a sivatagi isteni hajlék, a Miskán megépítéséről beszél (2Mózes 25:8.). Bölcseink szerint nem véletlen az elírás. A „bennük”, minden egyes emberre utal: „Azért áll bennük és nem benne, mert ez Izrael minden egyes tagjára utal”.

 

A Midrás egy másik helyen (Tánchuma, Nászo) a következőképpen fogalmaz: „Amikor az Örökkévaló megteremtette a világot, megkívánta, hogy lakhelye legyen az alanti kozmoszban.”

 

Isten hajléktalan lett volna? Hát nem azt olvastuk két hete, hogy Isten áttörte az Ég és Föld közötti határt és kinyilatkoztatott a Szináj hegynél? A zsidó néppel megtörtént a találkozás. Akkor miért volt szükség még egy külön lakhelyre? Eleve mit takar az „Isten hajléka” fogalom, hát nem abban hiszünk, hogy a mindenható Isten mindent kitölt és mindenütt ott van, „nincs hely rajta kívül”? Minek neki még egy külön lakhely?

 

Istennel való kapcsolatunk kétirányú. Időnkét, minden előzmény nélkül, úgy érezzük, Isten közelségében vagyunk. Meghalljuk Isten hívó szavát, és elindulunk felé. Az Égben megmozgatják lelkünk kötelékének felső csücskét. Erős hitűnek, elkötelezettnek és szentnek érezzük magunkat. Azonban, ahogy múlnak a hetek és a napok, fellángolásunk és lelkesedésünk is alább hagy. Lassan visszatérünk a régi kerékvágásba. Ez az az időszak, amikor saját kezünkbe kell vennünk helyzetünket. Aprólékos munkával és bizonytalanságot nem ismerő elszántsággal elkezdjük építeni saját szentélyünket. Intelligenciánk, érzelmi világunk és a cselekvés szintjén egyaránt tudatosan fejlesztjük az Istenhez való kapcsolatot. Ez az út sokkal lassabb és sokkal kevésbé látványos, de az eredmény valós. Nem egyszeri fellángolások csalóka euforikus érzését adja, hanem az isteni közelség tudását és megtapasztalását.

 

Olyan ez, mint amikor egy világhírű előadó előadását hallgatjuk meg. Minden felkészülés nélkül is úgy érezzük, hogy vele együtt szárnyalunk. Értjük és érezzük a bemutatott témát. Öröm és megelégülés érzése áraszt el bennünket a téma magaslataiba való eljutás által. Ahogy azonban vége van az előadásnak, nem tudjuk már ugyanúgy, egy az egyben visszaadni az ott elhangzottakat. Egy-két nap vagy hét után, van úgy, hogy már a témájára sem emlékszünk teljesen. Egészen más az, amikor saját magunk tanulunk, és aprólékos munkával fejlesztjük tudásunkat. Lehet, hogy az eredmény kevésbé látványos és áttörő, de az amit elérünk, az valóban a mi sajátunk.

 

A Szináj hegynél az Örökkévaló megmutatta magát a zsidó népnek és ez által az egész világnak. A reveláció óriási volt. A nép számára egyben olyan megrázó, hogy a Midrás szerint ebben az emóciókkal teli fellángolásban a lelkük minden isteni szóra el is hagyta testüket. Istennek mintegy újra kellett éleszteni őket minden mondat után, vissza kellett hoznia őket a fizikai valóságba.

   Csodálatos isteni találkozás. Csakhogy ez az isteni közelség teljes mértékben felülről indult, így nem csoda, hogy a fent említett előadás példájához hasonlóan a zsidó népnek sem tartott sokáig az átható élmény hatása. Alig telt el egy pár nap és készítettek maguknak egy aranyborjút, a bálványokhoz tértek vissza. Az isteni reveláció felemel, de nem hoz átható változást. Az igazi változáshoz saját munkára, a szentély megépítésére van szükség. Igazi lakhelyet akkor teremthetünk, ha magunk tesszük Istennek otthonossá ezt a fizikai világot.

Tény, hogy hitünk szerint Isten mindenütt ott van, mindent kitölt, mindent minden pillanatban újra teremt. De ezt a tényt nem érezzük és nem látjuk, ezt csak hisszük. Az isteni lakhelyre nem Istennek, hanem nekünk van szükségünk. Az isteni lakhely nem más, mint az a hely, ahol úgy érezzük, Isten bennünk otthon van.

 

    A kocki rebbe szokta volt mondani: „Isten ott van, ahova beengeded”.

 

A TALMUD BÖLCSEI :NÁCHUM IS GÁMZU

                             AKI "MEGRENDELTE" A SZENVEDÉST

 

  Náchum, a második tanaitanemzedék tagja, Ákivá egyik mestere volt. Nevének eredetére két változat is van. Az egyik szerint Gámzu település szülötte lett volna: ez a falu Jehudá törzsének birtokában volt a filiszteus határon. A másik magyarázat szerint onnan ered a neve, hogy mindenre, ami történt vele, azt mondta: Gám zu L'tová, vagyis "Ez is jóra fordul. . ." Ez az optimizmus jellemezte egész életében, és a Talmud elbeszélése szerint rengeteg csoda történt vele.

 

  Ákivá huszonkét esztendőn át tanult Náchumnál: elsajátította többek között azt a különleges szöveganalitikai módszert is, amellyel Náchum a Szentírást értelmezte. Ez abból indul ki, hogy a Tórában nincs egyetlen fölösleges szó vagy betű sem: mindegyiknek van - nyílt vagy rejtett értelme.

    Náchum a laikus számára fölöslegesnek tűnő szavak - például az et elöljárószó - elemzéséből messzemenő halachikus következtetéseket tudott levonni. Ákivá egyik tanítványa, Nechemjá szintén ennek a módszernek a követője volt, ezért aztán vannak, akik összetévesztik Náchumot Nechemjával (Ocár Jiszráél).

      Ákivá, Náchum tanítványa, szintén használta mestere szavajárását. Az ő arameus nyelvű mottója azonban egy kissé másként hangzott: "Minden, amit Isten tesz, az [végül is] jó       lesz. . ." (Bráchot 68.) Vannak, akik egy árnyalatnyi különbséget vélnek fölfedezni a két szólás között. Ákivá, aki egy nemzedékkel később, a római terror idejében  élt, azt sugalmazza, hogy ha fájó ütlegeket kapunk is, ha a jelen pillanatban nagyon rossz is, a végén minden jóra fordul.

 Náchum, aki egy optimistább nemzedék fia, azt érzékelteti, hogy maga a csapás sem fájdalmas: Gám zu  l'tová, vagyis ez, az ütés, maga is jó.

                                                                  * * *

 A legérdekesebb történet, amely Náchum nevéhez fűződik, római kiküldetését beszéli el. A zsidók egyszer ajándékot akartak küldeni a római császárnak. Hosszas tanakodás után a bölcsek úgy határoztak, hogy Náchum legyen a küldöttség feje, mert vele csodák szoktak történni.

 

    Teliraktak egy díszes ládikát drágakövekkel, és a delegáció Náchum vezetésével Rómába indult. Útközben megszálltak egy fogadóban, és a fogadós kérdésére elmondták, hogy ajándékot visznek a császárnak. A gazfickó az éj leple alatt kiürítette a ládikát, és megtöltötte homokkal.

 

      Rómába érkezve átadták az ajándékot, de amikor a császár kinyitotta a kincsesládát, iszonyú haragra gerjedt, hogy a zsidók gúnyt űznek belőle. Az egész küldöttség élete veszélyben forgott, de a mester szokása szerint csak annyit mondott: "Ez is jóra válik!" - mondta.

    

A kritikus helyzetben egy császári tanácsadó egyszer csak azt kérdezte, nem lehet-e, hogy a ládikában "Ábrahám pora" van, amely az ellenségre szórva karddá változik, hiszen valószínűtlen, hogy az okos zsidók ilyen durva tréfát engedjenek meg maguknak a császárral szemben. ..

 

    [A Midrás szerint Ábrahám a négy király elleni hadviselés során használta ezt a "csodafegyvert" a nagy túlerővel szemben: egy különleges port, amely karddá változott. (Brésit Rábá 43,4.)] Kipróbálták a port, és kiderült, hogy valóban csodálatos tulajdonsággal bír. Volt egy távoli vidék, amelyet a római légiók addig nem voltak képesek elfoglalni. Bevetették a csodaport, és elfoglalták. . .

     Bevitték Náchumot a császári kincstárba, és azt mondták, bármit elvihet onnan. Megtöltötte a ládikát arannyal és drágakővel. Visszafelé újra abban a fogadóban szálltak meg. A fogadós megkérdezte őket, hogy mit vittek a császárnak, amiért ekkora ajándékban részesültek.

      "Amit innen vittünk, azt adtuk a császárnak" - válaszolták. A tolvaj porig rombolta házát, teletőltött egy nagy ládát porral, és elvitte Rómába, ahol persze megfelelő fogadtatásban volt része - vagyis kivégezték. ..

     A Talmud hozzáteszi, hogy a római patrícius, aki Náchum érdekében beavatkozott, Élijáhu próféta volt. . . (Babilóniai Talmud, Táánit 21.)

                                                                     * * *

   Ez a történet Náchum csodatévői képességéről szólt. A következőből pedig megismerhetjük a forrást, amelyből ez a képesség fakadt.

     

     A szentéletű bölcs a saját cselekedeteit mérte a legszigorúbb mércével.

   A Talmud elbeszélése szerint élete utolsó szakaszában ágy hoz kötött rokkant volt.

     Megvakult, mindkét keze és lába le volt vágva. Düledező, rozoga házában az ágyát vízzel töltött edényekre állították, hogy a hangyák ne férjenek hozzá. Tanítványai elköltöztették egy jobb helyre. Először őt akarták elvinni ágyastul, s utána a holmiját. Náchum azt mondta:

- Fiaim, előszőr a holmit vigyétek, csak azután engem! Ez a ház addig áll, amíg benne vagyok!

Szót fogadtak - és íme: amint kivitték a mestert ágyastul, összeomlott a ház...

 

      A megdöbbent tanítványok nem akartak hinni a szemüknek, majd így szóltak:

- Mester, hogyan lehetséges, hogy neked, aki ilyen nagy cádik vagy, ez az élet jutott osztályrészül?

 

    - Magam vagyok az oka - válaszolt Náchum. - Egyszer három megrakott szamárral úton voltam apósom háza felé. Az egyik ételt, a másik italt, a harmadik édességeket és csemegéket cipelt. Arra jött egy koldus, és kérte: Rabbi, adj ennem! Én azt mondtam: Várj, míg lerakodok a szamárról! Nem volt időm megtenni, mert a koldus ott, előttem éhen halt. . .

   Leborultam, és azt mondtam: Szemeim, amelyek nem könyörültek rajtad [nem látták meg a nyilvánvalót], vakuljanak meg! A kezek, amelyek nem tették a dolgukat, sorvadjanak el, sőt a lábak is! Nagy felindulásomban azt is kívántam, hogy egész testemet lepjék fekélyek!

    - Jaj, hogy így látunk, mester! - mondták a tanítványok.

     - Akkor lenne jaj nekem, ha nem látnátok így [mert a szenvedés által vezekelem le vétkemet)! - felelte Náchum. . ." (Táánit 21.)

                                                                  * * *

A fenti történetből áradó aszketizmus meglehetősen távol áll az életigenlő zsidó felfogástól, de a zsidó történelemben nem egyedülálló Náchum viselkedése. Az a tény, hogy a Talmud feljegyezte, azt bizonyítja, hogy ez a felfogás is egyik legitim arca a zsidóságnak. Tanulsága, hogy az ember legyen szigorú és hajthatatlan önmagával szemben, embertársa fejé pedig elnézéssel és megbocsátással forduljon.

 

 

 BÁÁL SÉM TOV –  A CHASZIDIZMUS MEGALAPITÓJA(9) 

NAFTALI KRAUS ÚJ KÖNYVE (ŐSI 23) - FOLYTATÁSOKBAN

A Báál Sém Tov arról is meggyőzte az egyszerű zsidókat, hogy „nem baj”, ha önhibájukon kívül úgy alakult, hogy nem tanultak és nem nagy talmudtudósok, elég, ha olvasni tudnak héberül és odaadóan, szívből imádkoznak, vagy zsoltárokat mondanak, még ha nem is értenek minden szót.

(Ehhez tudni kell, hogy a talmudista zsidók annak idején nagyobb súlyt helyeztek a tanulásra, mint az imára, míg a haszidoknál ez általában fordítva van. Egy szívbeli fohász többet nyom a latba – mondják, mint a szőrszálhasogató pilpul, és bár a Chábád szintézist von a kettő között, vannak haszidok, akik naponta órákon keresztül elmélyülten imádkoznak, megrágnak minden szót, hogy a pontos kávónét (áhitatot) elérjék. Ezeket az embereket a Chábád haszidok „dolgozóknak” (ovdim) nevezik, mivel feladatuk az istenszolgálat legmélyebb formája.

Ugyancsak nagy súlyt helyeznek a zsoltárok mondására a haszid világban, és ez a szokás is Báál Sém Tovtól ered.)

Ez is egyik oka – vagy ürügye – volt az ellenzésnek. Bár a Talmud is kimondja, hogy „reggel és este a templomban”, az fontos eleme a zsidóságnak, de „a tóratanulás mindenek felett áll” (Misna Péá 1:1.), vagyis a legfontosabb. Erre jött a Báál Sém Tov és a feje tetejére állította a dolgot: az ima a legfontosabb, tanította. Ellenzői, a rabbik és jesivavezetők nagyon haragudtak ezért, és vétekül rótták fel neki, hogy „kisebbítette a Tóra tiszteletét, és előnyben részesíti az imát”.

A Báál Sém Tovnál és követőinél ez a lelkes ima hangos is volt és különös mozdulatokkal, hajlongással kísért, amit nem mindenki nézett jó szemmel és voltak, akik kinevették az így imádkozókat. Jáir Chájim Báchrách rabbi Chávot Jáir című responzum könyvében bírálja az így imádkozókat, pedig a Talmud (Bráchot 31a.) szerint rabbi Akiba is így, ilyen lelkesen és érzelmesen imádkozott.

 

7. fejezet

A „szikrák” és az egyszerű hit

A Báál Sém Tov nem hagyott maga után írásbeli tóramagyarázatokat, szellemi öröksége majdnem teljesen szóbeli, tanítványai tanúskodásán alapuló töredékek. Legnagyobb irodalma a róla szóló és vele megtörtént, vagy róla regélt történetek, elbeszélések tömegének van – ezekből, mint a szivárvány tűnik ki a Báál Sém Tov egyénisége, szellemisége és befolyása a zsidó világ életére.

Íme egy jellegzetes történet:

Egy alkalommal a Báál Sém Tov otthonától távol töltötte a szombatot. A szombat délutáni Minchá ima után egy mágid tartotta a drósét, melyben indulatos szavakkal ostorozta a „vétkes népet”.

A következő napon a mágid elment a Báál Sém Tovhoz, hogy búcsút vegyen tőle, és áldását kérje, s ekkor a cádik megkérdezte tőle, valójában ki is ő? A mágid büszkén válaszolta, hogy ő az, aki előző este a templomban a drósét mondta.

– Hogy tehetted ezt? – kérdezte a cádik. – Hogy merészeltél a zsidókról ennyi rosszat mondani? Lehet, hogy te ezt nem tudod, de ha egy zsidó, aki egész nap keményen dolgozik, hogy egyáltalán megéljen, majd estefelé hirtelen eszébe jut: Jaj, Istenem, még nem imádkoztam Minchét, s ekkor elszalad a templomba imádkozni – bár nem biztos, hogy az ima minden szavát érti is –, akkor az egek beleremegnek ebbe, s az angyalok megilletődnek? És akkor jössz te, és rossz hírüket kelted!

A Báál Sém Tov kabbalán alapuló ideológiája szerint, a világ tele van „isteni szikrákkal”, és ezek egybegyűjtése a mi feladatunk. A fontos az egyszerű hit (emuná psutá), és erre rá lehet venni, illetve meg lehet tanítani a legegyszerűbb, szegény zsidót is, aki nem ismeri a Talmudot. Később, amikor a helyzet a haszidok és ellenzőik között elmérgesedett, voltak, akik Báál Sém Tovnak tulajdonították azt a mondást, miszerint vannak, akik a sok tóratanulástól elfelejtik azt, aki a Tórát adta, vagyis az Örökkévalót...

Azt is a Báál Sém Tovnak tulajdonítja a haszid legenda, amit egy „ellenzőnek” mondott, mikor az provokatív kérdést tett fel neki: Mi az előírás arra vonatkozólag, ha valaki másodszor is elfelejti a Jáále vöjávót mondani újholdkor az Ámidában? Az illető ezzel akarta bizonyítani, hogy a Báál Sém Tov egy tudatlan, ám hóórec zsidó...

A Báál Sém Tov válasza ez volt: A kérdésre meg van a háláchikus válasz, azt is mindjárt kifejtem, de ha aktuálisan tesszük fel a kérdést, akkor az én esetemben az nem releváns, mivel én először sem fogom elfelejteni, te pedig harmadszor is elfelejted. Csodálkozott is az „ellenző”, hogy minden akarata ellenére, valóban így is történt…

Az első időkben, miután felfedte magát és kezdték megismerni, a Báál Sém Tov sokat vándorolt, minél több embert akart megismerni. Ekkor foglalkozott az amulettekkel, gyógyítással, ráolvasással és a „nevek” alkalmazásával. Idővel ez másodlagos lett, és egész idejét és erejét a szellemi vezetésnek, illetve az emberek Istenhez való közel hozásának és nevelésüknek szentelte.

Azt is felhozták a Báál Sém Tov ellen, hogy megszüntette az önsanyargatás „intézményét”, ami az ő jöttéig a kabbalisták fő jellegzetessége és „munkaeszköze” volt. Több okot felhoznak erre nézve. A fő ok talán a nemzedékek elgyengülése és a tény, hogy csak nagyon kevesen voltak alkalmasak huzamosan böjtölni, hogy ezáltal megtörjék magukban a „rosszat”. A Báál Sém Tovnak tulajdonítják azt a mondást is, amely szerint „valamikor a rossz ösztön, a jécer hárá, erőfeszítéseket tett, hogy vétekre csábítsa az embert, és ezáltal elveszejtse a túlvilágból. Ma viszont ráveszi, hogy böjtöljön és sanyargassa magát”. A haszidizmus azt tanítja, hogy az embernek nagyon kell vigyáznia az egészségére, mert egy „kis lyuk (seb) a testen – nagy sebet üt a lelken”.

Más megfogalmazásban azt mondhatjuk, hogy az akkor bevett, aszkéta önsanyargatás helyett, ami tulajdonképpen a test feláldozása volt, a haszidizmus a lelki áldozatra möszirut nefes (önfeláldozás) teszi a hangsúlyt.

Az önsanyargatással szemben, mint mondtuk, a Báál Sém Tov az ima fontosságát és jelentőségét hangoztatta. Sőt, ha valaki eszik, és áldást mond a kenyérre, és utána elmondja az asztali áldást, ezáltal felhozza vagyis „megváltja” a szétszóródott „isteni szikrákat”.

A Báál Sém Tov egyik unokája, a medzibusi Báruch rabbi szokta mondani, hogy a nemzedék egyik tóranagysága erősen kritizálta s a Báál Sém Tov azon véleményét, amely csökkenti, sőt semmissé teszi a böjtök és az önsanyargatás értékét. „Hiszen tudjuk, hogy őseink böjtöltek szombattól szombatig és ti megszüntettétek ezt, sőt azt mondjátok, hogy aki sokat böjtöl (a Sulchán áruchban előírt hat böjtön kívül), az büntetést érdemel”.

A Báál Sém Tov válasza erre az volt, hogy „én azért jöttem erre a világra, hogy más utat mutassak. Ez három szeretetből áll: Az isten szeretete, Izrael (a zsidó nép) szeretete, és a Tóra szeretete. Ehhez nem kell önsanyargatás”.

Ez a három vezérelv áll a mai napig a haszid ideológia tengelyében.

ß ß ß

A haszid ima jellegét és jelentőségét példázza az a leírás, amit az egyik forráskönyvben találtunk.

Miután a Báál Sém Tov felfedte magát, letelepedett a Kárpátok lejtőjén lévő Tlusztban. Keresett magának egy templomot, vagy legalább egy minjánt, ahol imádkozhat, de ez nehezen ment, mert imája olyan volt, amivel egy meglévő zsinagógában nem tudtak volna mit kezdeni.

Ezért (a Sivché háBáál Sém Tov szerint) egy népies zsinagógát alapított, amely merőben különbözött az eddigiektől. Itt nem volt mizrách, ahol csak a fontos, gazdag és tanult emberek ülhettek; mindenki oda ült, ahová akart, és mindenki kapott aliját (vagyis a Tóra elé járulhatott), azok is, akik csak nagy nehezen tudták az áldást elmondani. A Báál Sém Tov maga volt az előimádkozó, hangosan, hajlongva és remegve, és az egyszerű emberek átérezték ezt, és utánozták őt.

Ima után kidus, ahol áldást mondanak, énekelnek és a Báál Sém Tov egyszerű szavakkal magyaráz egy egyszerű dolgot, amit mindenki megért. Mindenki jól érzi magát, senki nem siet, majd kint mint régi ismerősök üdvözlik egymást, és úgy mennek haza, hogy viszontlátásra holnap vagy a jövő sábátkor.

Itt nem voltak osztálykorlátok, nem voltak dölyfös gazdagok és rátarti nagyokosok, egyszerű zsidók voltak, akik szerették a Báál Sém Tovot és stílusát és ő szerette őket. Ez lett aztán a haszid zsinagógák példája és mintaképe, és így működnek a mai napig is.

Ma már a kritikusok is elismerik, hogy a haszidizmus az, amely megmentette a zsidóságot a (ki)pusztulástól, egyrészt a hászkálá (felvilágosodás), másrészt az emancipáció (asszimiláció), majd a Holokauszt pusztításai után. A huszadik század legkiemelkedőbb haszid mozgalma pedig, minden kétséget kizárólag a Chábád mozgalom, melynek rabbijai, kiküldöttjei világszerte teljesítik küldetésüket a Báál Sem Tov-i tanításokkal és szellemiséggel felvértezve, gyakran életveszélyes körülmények között.

ß ß ß

A Báál Sém Tov Tluszt után a podóliai Medzibusban telepedett le, és úgy tűnik, ott is maradt élete végéig. Miért éppen ott? A haszid legenda szerint „az égből három helyet ajánlottak neki: Medzibus, Nemirov és egy harmadik, melynek nevét nem tudjuk”. A Báál Sém Tov azért választotta Medzibust – folytatja a legenda –, mivel a környező folyóban van bőséges halállomány.

Mások egyéb okokat említenek, de azt tudnunk kell, hogy Medzibus egy központi helyen lévő város volt, sok zsidóval, és, mint már láttuk, ott a Báál Sém Tov ingyen lakást kapott a hitközségtől, és a hatóságok „doktort” láttak benne, vagyis kellő tisztelettel vették körül.

Mások azt hangsúlyozzák, hogy Medzibus a „Tóra városa” volt, sok nagy rabbi lakott ott, közöttük a híres Joél Szirkis rabbi, a BáCH című könyv szerzője, és ezt a jellegét a város még a Hmelnyickij-féle pogromok után sem veszítette el.

A Sivché háBáál Sém Tov szerint eleinte itt sem fogadta mindenki a Báál Sém Tovot szívesen. Ugyanis a haszidizmus fanatikus ellenzői itt is a Mester rossz hírét keltették. Ennek dacára, nem telt el sok idő, és A Báál Sém Tov igen népszerű lett, sokan keresték fel közeli és távoli tájakról, de nemcsak egyszerű emberek, akik szinte özönlöttek hozzá, hanem talmudisták és tóranagyságok is. Ők eleinte azért jöttek, hogy megismerjék; hátha titokban Sabtáj Cvi, a hamis messiás híve, vagy kikutassák, „érdemes-e” hívéül szegődni. Voltak olyanok is, akik eleve azért jöttek, hogy vitatkozzanak vele, illetve rossz hírét keltsék. (Folyt.Köv.)

A MAZSIHISZ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁST RENDEZ

 "ELHAMARKODOTT" ? "ELKÉSETT?" "IDŐBEN"?

 

  A mAzsihisz vezetősége tegnap az alábbi levelet és kérdőivet küldte ki a hitközségek és zsinagógák Vezetőinek.

 

    Tisztelt MAZSIHISZ és BZSH Képviselő Testületi Tag!

 A kormánnyal folytatott tárgyalásaink és döntéseink objektívebb megalapozása érdekében összeállítottunk egy kérdőívet. Tisztelettel kérjük a Mazsihisz és a BZSH küldötteit, hogy a kérdőívet kitöltve mielőbb (néhány napon belül) visszaküldeni szíveskedjetek. A kérdőív kitöltéséhez az alábbi linkre kell kattintani, az néhány perc alatt kitölthető és a „küldés"-re kattintva automatikusan bekerül adatbázisunkba.

A kérdőív kitöltése nem kötelező, de nagy segítséget nyújt minden beérkező vélemény. A kérdőív anonim, azaz név nélkül kell beküldeni;  adatait csak belső használatra és összesítetten fogjuk felhasználni.

Fontos lenne, hogy a  körzetek/hitközségek tagjai felé a kérdőívet továbbítsátok annak érdekében, hogy felmérésünk minél nagyobb reprezentáción alapuljon. Ennek érdekében nem csak a hitközségi tagok, hanem zsidó rokonaitok, barátaitok és ismerőseitek felé is célszerű lenne továbbítani azzal a kéréssel, hogy kitöltést követően ők is továbbítsák a kérdőívet zsidó ismerőseik felé - kérve kitöltését.

Kedves Hittestvérek! Fontos aktív részvételetek, véleményetek és elkötelezettségetek. Segítsétek a társadalmi vezetés munkáját azzal, hogy kitöltve (gyorsan) visszakülditek, illetve mások felé továbbítjátok kérdőívünket. A Mazsihisz korábban még soha nem kísérelte meg vezetői döntéseit szélesebb véleménybázisra alapozni. Most ezen dolgozunk.

 

       

 

Megköszönve együttműködéseteket

Hittestvéri üdvözlettel

 

Heisler András                             Tordai Péter                   Zoltai Gusztáv

Mazsihisz elnök                             BZSH   elnök                           

                                                                                            MAZSIHISZ-BZSH üvig                                                                                                 

 

MAZSIHISZ kérdőív 2014.01.27.

A MAZSIHISZ vezetősége 2014. január 19-én adta ki az alábbi nyilatkozatot:
A Mazsihisz Vezetősége döbbenten és értetlenül áll a kormány által alapított „Veritas" Intézet holokauszt-relativizálása előtt. A „Veritas" Intézet főigazgatója, Szakály Sándor – a magyar hatóságok felelősségét csökkentendő – „idegenrendészeti" akciónak nevezte a magyar holokauszt első tömeggyilkosságát, az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálást. Történelemhamisító próbálkozásának kudarca után elvárjuk, hogy az Intézet vezetéséről lemondjon.

A Mazsihisz vezetése felszólítja a politikai közélet szereplőit, hogy a magyar holokauszt 70. évfordulója ne legyen a választási kampányok része és minden érintett hagyjon fel a múltunk átírására vonatkozó törekvéseivel. Amennyiben Magyarország Kormánya komolyan gondolja a holokauszttal történő szembenézést, akkor azonnal meg kell állítania a 2014. évi megemlékezés sorozat hitelességét romba döntő, kegyeletsértő folyamatokat.

A Mazsihisz az épülő Józsefvárosi Holokauszt emlékközpont ideológiájának ismeretlensége miatt, a Terror Házában rendezett Horthy konferencián elhangzottak vállalhatatlansága miatt, a közszolgálati rádió Életmentő történetek műsora történelemhamisítása miatt, a német megszállás Szabadság térre tervezett emlékműve miatt és a „Veritas" Intézet vezetőjének nyilatkozata miatt megfontolja a Holokauszt emlékév eseményeitől való távolmaradását és bejelenti, hogy a Civil Pályázati Alap keretében elnyert pályázati összegeket csak abban az esetben veszi igénybe, ha a megemlékezés sorozat közösségünk számára vállalható mederbe tér vissza.

Mindenki figyelmébe ajánljuk Márai Sándor szavait: „Menteni, magyarázni nem tudjuk, ami történt; de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata."

Ezzel kapcsolatban kiváncsiak vagyunk az Ön véleményére is.

* Required

ראש הטופס

A MAZSIHISZ nyilatkozatának időzítése Ön szerint? *

o                                 Elhamarkodott

o                                 A megfelelő időpontban léptek

o                                 Elkésett

o                                 Nem tudom

Mi a véleménye a MAZSIHISZ nyilatkozatáról? *

o                                 Túlságosan erélyes, konfrontatív

o                                 Éppen megfelelő a hangneme

o                                 Túlságosan visszafogott, megalkuvó

o                                 Nem tudom

o                                 Other: 

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: A Szabadság térre tervezett megszállás emlékmű sérti a magyarországi zsidó közösséget.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem, to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: A megszállás emlékművet a kormány a hivatalos emlékév programjaitól és a felállított emlékbizottságtól függetlenül kezdeményezte, ezért a Holokauszt emlékév rendezvényeinek bojkottja nem időszerű.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem, to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: A Józsefvárosi pályaudvaron létrehozandó Sorsok Háza intézmény létrehozása fontos a magarországi zsidó közösségnek.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem , to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: Schmidt Mária megfelelő szakember a Sorsok Háza megvalósítására.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem, to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: A Sorsok Háza megvalósításában független szakértői csapatnak feltétlenül részt kellene vennie.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem, to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: Amennyiben a kormány nem változtat a nyilatkozatban szereplő ügyekkel kapcsolatos álláspontján, úgy egyetlen zsidó szervezetnek sem szabad felhasználnia a Civil Alap 2014 pályázaton elnyert támogatások összegét.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem, to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Mennyire ért egyet vagy nem ért egyet a következő állítással: Amennyiben a kormány nem változtat a nyilatkozatban szereplő ügyekkel kapcsolatos álláspontján, úgy a MAZSIHISZ a Civil Alap 2014 pályázaton elnyert támogatások összegét ne használja fel.

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem Select a value from a range of 1,Egyáltalán nem, to 5,Teljes mértékben,.						Teljes mértékben

Kérjük, jelölje be, hogy az alábbiak közül Ön szerint mely feltételekhez ragaszkodjon a MAZSIHISZ vezetősége? (Többet is jelölhet!)

o                                 A Veritas intézet igazgatójának lemondása

o                                 A Sorsok Háza projektjébe szakértők delegálása

o                                 A Szabadság térre tervezett "megszállás emlékmű" felállításának felfüggesztése

o                                 Egyikben sem

Az Ön neme *

o                                 Nő

o                                 Férfi

Családi állapota

    

Az Ön életkora *

            

Gyermekeinek száma *

      

Zsidó származás *

      

Iskolai végzettsége *

        

Milyen zsidó irányzathoz tartozónak tartja magát?

        

Tagja ön valamely zsinagógai közösségnek?

                           

.