NAFTALI KRAUS ÚJ KÖNYVEI PESTEN!
A HÉTEN JELENIK MEG BUDAPESTEN AZ ŐSI FORRÁS SOROZAT 20. ÉS 21. KÖTETE, AMELYET A SZERZŐ, NAFTALI KRAUS, EZÉKIÉL PRÓFÉTÁNAK , VALAMINT DÁNIELNEK, A MESSIÁS HERALDJÁNAK SZENTEL.
A BEMUTATÓ SZERDÁN ( SZEPT- 7) DU. 4. ÓRAKOR AZ IRÓK BOLTJÁBAN.
A SZERZŐ DEDIKÁL
*
A HARMADIK SZENTÉLY PRÓFÉTÁJA
EZÉKIÉL SYNOPSISA
Ezékiél, a zsidó Biblia próféta galériájának egyik legmarkánsabb tagja – galuti zsidó volt, száműzetésben élt Babilóniában, onnan próféciált és rettegett Jeruzsálemért, ahogy ma a galuti zsidóság retteg és aggódik Izrael sorsáért.
Ő, aki viziójában égi jelenéseket látott, volt az aki életre próféciálta a "száraz csontokat" Dura völgyében és ezzel megvetette a zsidó hit alapját a holtak feltámadásában.
Ő, Ezékiél volt az aki megálmodta a harmadik Szentély felépitését, megrajzolta alapterveit és megjövendölte a természet megváltozását, az "idők végén", a messiási időkben.
Végülis, ő volt az aki meghúzta a jövendő zsidó Állam határait, földet osztott a nemlétező 12 törzsnek és majdnem vitába keveredett a Tóra müvelőivel a Szentély áldozati rendjének megállapitásában. Nem sok hiányzott, hogy indexre tegyék könyvét, sok évvel nem publikált halála után.
Ezékiél könyve, a három "nagy" próféta harmadikja, zárja az Ősi Forrás ciklus 20. kötetével, azt a sziszifuszi erőfeszitést, mondhatnók vesszőfutást, amelyet a szerző, az izraeli Naftali Kraus volt kénytelen végigcsinálni az elmult 20 évben. Az "egyszemélyes zenekar" előtt már legördült a függöny, a karmester, aki egyuttal a partiturát is irta, most takarit a szinfalak mögött. Többre már nem futja erejéből.
Szerző, mint mindig, köszönetet mond azoknak (a keveseknek) akik segitették. Legyen Isten áldása rajtuk.
Legyen az Ősi Forrás 20. kötete élő mementó, hogy volt valamikor egy élő és virágzó zsidó közösség Magyarországon. "A pergamen eléghet, de a betük elszállnak" – mondotta rabbi Chanina a római gyilkosok máglyáján. A könyveket elégethetik a barbárok, de a betük üzenete megmarad. Ezek a betük az élő zsidóság üzenetét hordozzák.
*
KI VOLT DÁNIEL?
SYNOPSIS
Dániel – a zsidó Biblia ( Tánách) egyik legtitokzatosabb embere. Jó családból származhatott, talán a júdeai királyi házból, de még apja nevét sem tudjuk. Fogoly, illetve túsz Nebukodnecár babilóniai udvarában, ahová tízéves korában került. Az első zsidó, akiről azt halljuk, hogy még a fogságban sem volt hajlandó tréflit enni. A népek prófétának tartják, de a zsidó látásszögben Dániel nem volt próféta, hanem látnok, álomfejtő mint József, és akárcsak Jákob szerelmetes fia, ő is egy királyi álom megfejtése kapcsán került magas pozícióba.
Mit tud a XXI. század intelligens embere Dánielről? Úgyszólván semmit. Lehet, hogy látott valahol egy klasszikus festményt, amely Dánielt ábrázolja az oroszlánveremben , ha érdeklődött és utánajárt, akkor kideríthette, hogy az ismert(?) „mene, tekel…” feliratot Dániel fejtette meg.
Vallásos zsidók talán még ennyit sem tudnak Dánielről. Könyvéből nem merít a Háftárá, olvasását megnehezíti arameus nyelvezete. A Talmudban és a Midrásokban – az itt-ott található legendákon kívül – hol találkozhat egy zsidó, még ha „bibliás ember” is, egy Dánielhez hasonló kaliberű galuti vezetővel, aki akkor lett túsz az ellenséges fővárosban, amikor még Jeruzsálemben volt király és próféta, még állott az első Szentély – de a vég már előre látható volt?
Sehol.
*
Dániel könyvét a hagyomány a Nagy Gyülekezet* (Knészia Gdolá) tagjainak tulajdonítja, vagyis nem említ egy konkrét szerzőt. Sokan úgy vélik, hogy a könyv Dániel feljegyzései alapján íródott, vagyis a Nagy Gyülekezet csupán „szerkesztette”, a Biblia sorrendjébe illesztette és kanonizálta a könyvet, amely a Szent iratok sorában foglal helyet, mivel Dániel, mint mondottuk, nem számít prófétának, a szó zsidó értelmében.
Ez Bibliánk első kétnyelvű könyve – héber és arameus –, a másik Ezra könyve. Az Ősi Forrás sorozatban, melynek ez 21. kötete, méltán sorakozik Dániel könyve a három nagy próféta, valamint Ezra, Nechemjá és Eszter könyve mellé. Azonos éra, azonos korszak, azonos galut és azonos despoták.
Jellegében talán leginkább Eszter könyvével vethető össze Dánielnek és társainak a története. Szintén galuti események, szintén a Babilóniába deportált és ott rekedt, majd perzsa uralom alá került zsidók történetének egyik keserves epizódja. Itt bálványimádásra akarják a hősöket kényszeríteni, ott meg egy amálékita zsidógyűlölő próbálja a despota királyt meggyőzni, hogy a zsidók haszontalanok, ennélfogva „érdemes” kiirtani őket.
Itt Dániel és társai az Örökkévaló nevében beszélnek, és megtagadják a bálványimádást, míg Eszternél az előrehaladott asszimiláció már akkora, hogy Isten nevét sem említik, és csak a Talmud elbeszéléséből tudjuk: a veszély onnan indult ki, hogy a zsidó vezetők ettek Ahasvéros király tréfli lakomájából. Itt ezt Dániel és ifjú társai megtagadják, és „zöldséget” esznek.
Ámbár Dániel könyve egyáltalán nem viseli magán a bibliai történelemkönyvek szokott jegyeit – nem érdektelen megjegyezni a történelmi hátteret, amely alapul szolgált a könyvünket bevezető jehojakimi* galutnak, melynek keretében Dániel és társai Babilóniába kerültek. Ezt Haraszti György, az ismert történész adja esszéjében.
*
Jeruzsálemben, Júdea fővárosában, 400 éven keresztül Dávid-házi királyok uralkodtak, anélkül, hogy ellenséges királynak sikerült volna elfoglalnia a várost. Ezek a királyok váltakozó sikerrel lavíroztak a két ellenség, az északi és a déli – Egyiptom és Asszíria (Arám) – között, „két pogány közt, egy hazáért”.
.
Könyvünk nem foglalkozik Júdea további sorsával, királyaival és mindazzal, ami a továbbiakban történt. Kötetünk témája Dániel könyve és a babilóniai galut zsidósága, Dánielnek és társainak sorsán keresztül. Aki a júdeai fejleményeket akarja figyelemmel kísérni – az olvassa el a Királyok könyvének második részét, és/vagy Jeremiás és Ezékiél könyveit. Ezeket megtalálja magyarul az Ősi Forrás sorozat könyveiben is.
* * *
Dániel könyve, nagy általánosságban, két részre osztható. Az első hat fejezet a történések könyve, ahol megismerkedünk Dániellel és három társával, és tudomást szerzünk arról, ami velük történt a babilóniai fogságban. Itt fejti meg Dániel Nebukodnecár álmát, és ezzel magas pozícióba kerül, akárcsak szellemi elődje, József, Egyiptomban, több mint ezer évvel azelőtt. Itt lesz három társa is magas rangú állami tisztségviselő, hogy aztán tüzes kemencébe vessék őket, mert nem hajlandók leborulni a király bálványa előtt.
Később Dánielt azzal vádolják ellenségei, hogy naponta háromszor Jeruzsálem felé fordulva imádkozik, és ezért oroszlánverembe vetik, ahonnan csodálatos módon élve szabadul ki, ahogyan társai is élve kerülnek ki a tüzes kemencéből. Ezek a nyilvánvalóan csodálatos történések megvetik alapját a zsidó önfeláldozásnak (meszirut nefes), amely a mai napig kötelező viselkedési normája a hithű zsidóságnak: Ha kényszerítik rá, hogy bálványt imádjon, vagy egy embernek életét vegye, vagy fajtalankodjon – egy zsidó inkább hagyja, hogy megöljék, de nem teszi ezt. Ez az ún. jéhárég völo jáávor (öljenek meg, de nem teszem ezt) elve.
Ez az első rész (hat fejezet) arameus nyelvű, míg a további hat fejezet héber nyelven íródott. Ez a második rész a Jelenések, illetve Látomások könyve.
* * *
Dániel könyvének központi témája nem a múlt, hanem a jövő. A távoli jövő. Mivel a zsidók nagy része már galutban van (volt) – és mindannyian előbb-utóbb oda kerülnek (Jeruzsálem eleste után, ami a küszöbön áll) –, a kardinális kérdés: Mikor lesz a megváltás, „mikor megyünk haza”.
Hogy lesz-e megváltás, az nem kérdés. Egyrészt Mózes a Tórában megígérte a legilletékesebb – az Örökkévaló nevében –, másrészt a nép széles köreiben ismert volt Jeremiás próféciája a hetvenéves babilóniai fogságról. A kérdés csak az, mikortól számít ez, és mikor fejeződik be?
Dániel későbbi látomásaikor – már letelt a 70 esztendő, és a megváltás csak nem jött el. Ekkor kezdték a látomásokat úgy értelmezni, hogy azok későbbi korok történéseire utalnak, illetve azokat jövendölik. A látomások homályos tartalma és sokértelmű (lehetséges) jelentései – átvitték a megváltás és a messiásvárás problémáját a későbbi nemzedékekre; a második Szentély pusztulása utáni időkre, egészen napjainkig.
A kérdés egyszerű és érthető: Mikor jön a messiás, mikor jön a megváltás, mikor megyünk haza? A válasz: találgatások, számítgatások – a lehetőségek határa a csillagos égbolt. Ha eddig nem jött – és nem jött! – várunk rá, mondja Maimonidés – nem mondunk le róla. A zsidók elutasították a kereszténység könnyű „megoldását” – nem erre vártunk – mondták –, és keserves árat fizettek nyakasságukért.
Több kiszámított időpont csalódást okozott, álmessiások használták ki a nép eltökéltségét kivárni a Messiást, az igazit, akire a mai napig várunk.
* * *
A kétnyelvűség okozta problémák főleg a könyv fordítóját terhelik. Az arameus nyelvjárás nehéz, nem hasonlítható az ismert onkeloszi szavakhoz, és ehhez járul a látomások okozta homályosság, ami az egyértelműség rovására megy. Remélem, hogy sikerült ezeket a problémákat megoldani.
Legjobb tudomásunk szerint magyarul – néhány jó vagy kevésbé jó fordításon kívül – nem jelent meg átfogó tanulmány Dániel könyvéről. Ezt a hiányt kívánja pótolni ez a könyv.
* * *
Munkám, mint mindig, a hagyományos exegetika alapján áll. Nincs szándékomban a bibliakritikával vitatkozni, főleg azért nem, mert álláspontjai gyakran változnak, mig a zsidó exegetika az ősi, szináji alapokon áll. Ezen belül érthetőségre törekedtem, ami főleg a Psát által érhető el, amennyire egyáltalán elérhető. Ebben nagy segitségemre volt a DÁÁT MIKRÁ* vonatkozó kötete, amit Smuel Hacohen és Jehuda Kiel szerkesztettek és kommentáltak.
Köszönetem Pesti Zsuzsának a gondos szerkesztésért és Iványi Gábornak a kiadásért, "Fizessen meg tetteikért az Örökkévaló és legyen bőséges jutalmuk az Örökkévalótól, Izrael Istenétől... (Rut, 2, 12, alapján).
***
További terveim? Vannak. Ez látható az "Előkészületben" rubrikában.
Reményeim?
Hogy a magyarországi zsidóság közelebb kerüljön gyökereihez.
Hogy megélem ezt?
Ha igen – nem éltem hiába.
Naftali ben Dvora Kraus
Rechovot, Israel
5771 Elul 3, a megtérés havában
(2011. 9.2)
*
A BEMUTATÓ SZERDÁN ( SZEPT- 7) DU. 4. ÓRAKOR AZ IRÓK BOLTJÁBAN.
A SZERZŐ DEDIKÁL
